Kitört a nyár a kiskertben

Beleléptünk az első nyári hónapba, ami azt jelenti, hogy egyre több termést takaríthatunk be a munkánk gyümölcseként, tehát beindul a berakási szezon is.

Figyeljünk a palántákra

Bár az időjárás a palántázás szempontjából nem volt éppen a legszerencsésebb, hiszen gyakran van sár, és a nagy szél, a záporok, zivatarok több helyen kárt tettek a növényekben, a legtöbb kertészkedő azért már minden palántát és szabadföldi vetésű magot elültetett. Ha valaki ezen sorokat olvasva a szívéhez kapna, hogy ő bizony még nem, és akkor el van késve, ne ijedjen meg! Nem késő ültetni, erre a legtöbb növénynél szinte egész nyáron van lehetőségünk. Mostanra az is látszik, hogy a vetésekből – főleg a koraiaknál – mennyi kelt ki, így lehet másod vetni ott, ahol nem sikerült jól elsőre. Ami pedig kikerül a földből, annak a helyére máris újra vethetünk, a retket például érdemes betakarítani, nehogy pudvásodni kezdjen.

A palántákat folyamatosan figyelni kell, mert ebben az időben gyorsan nőnek, és – amennyiben szükséges – karózni és hónaljazni kell, vagyis az alulról előtörő hajtásokat leszedni. Az uborkának, babnak, borsónak megfelelő felület kell, amin elkezdhet futni, az uborkára pedig külön is figyelni kell, ugyanis nem kapaszkodik fel magától, kell neki egy kis segítség.

A gyümölcsösökben a változékony tavasz és nyárelő időjárása miatt még mindig nagy harcot kell folytatni a kórokozókkal, a monília és a peronoszpóra mellett a tafrina és a levéltetű, illetve a különböző gombás betegségek is több hullámban támadnak. A levéltetűre és tafrinára különösen sok helyen panaszkodnak, utóbbi a barack mellett az almát is keményen támadja. A beteg részeket el kell távolítani és még gyümölcsérés előtt permetezni, ha elkerülhetetlen. Ha a hőmérséklet 25 fok fölött van, ne használjunk növényvédő szereket, mert egyrészt túl gyorsan elpárolog a kijuttatott permet – anélkül, hogy a hatását ki tudná fejteni – másrészt perzselést okozhat. Csak estefelé permetezzünk, mikor már csökken a hőmérséklet!

Kapálás és gyomirtás

A hónap elején vessük el azokat a magvakat, amelyek áprilisban nem kerültek a földbe. A hónap közepétől következhetnek a fagyérzékeny növények: a bab, a paradicsom, a paprika, a dinnye, az uborka és a tök vetése vagy kiültetése. Ne feledkezzünk meg a talaj­ápolásról, folyamatosan kell kapálni, gyomlálni. A kapálással nemcsak a szellőzést és a talajnedvesség megőrzését biztosítjuk, a cserepesedést is megakadályozzuk. A gyomokat nem azért irtjuk, mert nem nyújtanak szép látványt, hanem azért, mert a talajtól és így a növényektől is tápanyagot vonnak el. Ügyeljünk, hogy még virágzás előtt eltávolítsuk őket, így – a tarack kivételével – a komposztra is dobhatjuk.

Itt az ideje a gyümölcsök ritkításának, hogy szép egészségesek legyenek, illetve a hajtásválogatásnak vagy éppen a metszésnek, ha már leterem a málna, ribizli.

Ha a rózsa vadhajtásokat hoz, tőből távolítsuk el. Az orgona elvirágzott virágfejeit távolítsuk el még most. Még nem késő egynyári növényeket sem ültetni. Ahogy pedig arra már felhívtuk a figyelmet: a konténeres és cserepes évelő növényeket egész évben lehet ültetni, így a virágoskertet még bármikor szépíthetjük.