Ki lehet majd ezután igazgató?

A jövőben nem lenne véleményezési joga a tantestületnek, a szülőknek és a diákoknak az iskolaigazgató-jelöltek személyét és pályázatát illetően. Eddig ezek a testületek és közösségek véleményt formálhattak, melynek eredményét nyilvánossá kellett tenni. A fenntartóra nézve döntéskor eddig sem volt kötelező figyelembe venni a véleményeket, de most még a véleményezési jog is megszűnik. Milyen veszélyei lehetnek ennek? – tudakoltuk az oktatási szakemberektől.

Az iskola nem gyár

Veres Pált, a Földes Ferenc Gimnázium igazgatóját kérdeztük elsőként, hiszen a témában ő is érintett volt pár évvel ezelőtt. Amikor még önkormányzati fenntartásúak voltak az oktatási intézmények, a fenntartó más igazgatót szeretett volna a helyére ültetni annak ellenére, hogy a tantestület, a szülők és a diákok is őt támogatták. Végül társadalmi nyomásra nem sikerült őt elmozdítani a helyéről. Azóta is Veres Pál vezeti a neves gimnáziumot.

Elöljáróban elmondta: a törvénymódosításnak egyelőre nem születtek meg az alacsonyabb szintű szabályozásai, tehát a részleteket még nem ismerjük. Az azonban nyilvánvaló, hogy az oktatási intézményt nem lehet összehasonlítani egy gyárral vagy egy ipari termelést folytató üzemmel, hiszen az iskolaigazgatónak szorosan együtt kell működnie a pedagógusokkal. Fontos az is, hogy a vezető szakmailag megfelelő legyen, és hogy az iskolával kapcsolatos elképzelései, tervei is egyetértésre találjon a tantestület, valamint a szülők és diákok körében. Az iskolában akkor lesz hatékony a munka, ha az igazgató és a tantestület kölcsönösen elfogadják egymást. Ha pedig demokráciáról beszélünk, akkor a diákok véleménye is fontos az igazgató személyét illetően.

„A véleménynyilvánítás mindenképpen kívánatos lenne. Ha ez megszűnik, akkor a fenntartó a pályázat és az előmenetel alapján tud majd dönteni, de ha nem ismeri személyesen a jelöltet, akkor ez nem lesz könnyű. Egyébként nincs nagy versengés az igazgatói posztokért, hiszen munkájuk annyira sokrétű, hogy nem szívesen vállalják a pedagógusok. Hogy számokkal érzékeltessem, 100 igazgatói pályázatra 105-106 pályázat érkezik” – sorolta Veres Pál.

Az utolsó morzsa

Szűcs Tamás, aki korábban szintén a Földes tanára volt, ma a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, egy kis áttekintéssel kezdte.

Mint mondta, 1991-ig a fenntartónak azt az intézményvezető-jelöltet kellett kineveznie, aki a legnagyobb támogatást kapta a tantestülettől. 2011-ben eltörölték azt a jogszabályt is, hogy kinevezés előtt kötelező volt az érdekvédelem véleményét kikérni.

„Most pedig a véleményezési jog mint a demokrácia utolsó morzsája szinte teljesen megszűnik. Ennek kétségtelenül az az oka, hogy az elmúlt években gyakran kellett magyarázkodnia a kormánypártnak, hogy miért az a jelölt kapott vezetői kinevezést, aki csak 10 százalékos támogatottságot élvezett, miért nem az, aki 90 százalékosat. És mivel már nem önkormányzati fenntartásban vannak az iskolák, a társadalmi elégedetlenség a hatalomra hullik vissza. A módosítással kínos pillanatoktól szabadulhat meg a kormány” – fogalmazott az elnök. Megjegyezte, a módosító javaslatok között durvább is van. Mégpedig az, hogy az oktatási intézményekben ezután nem tarthatnak előadásokat olyan emberek, akiknek nincs pedagógiai végzettségük. Tehát hasznos munkát végző civil szervezetek, egyesületek sem.

„Ennek valószínűleg az a célja, hogy az aktív tevékenységet folytató egyesületeket távol tartsák az iskoláktól, a velük szimpatizáló igazgatókat pedig megfegyelmezzék. Ha ezt a szabályt nem tartja be a vezető, egy évre felfüggeszthetik, majd a fenntartó egy évig gondolkodhat azon, hogy elbocsátja-e” – jelezte Szűcs Tamás.