Nagyrozvágy nem csupán levendulás falu

Nagyrozvágy -Nagyrozvágy példa­mutatása a nehéz helyzetből­­­ történő talpra állásról.

A Bodrogköz az ország leghátrányosabb helyzetben lévő régiói közé tartozik, de az utóbbi években egyre több jel mutat arra, az ott lévő települések nem akarják megadni magukat, inkább saját kézbe veszik a sorsukat.

Elsőként az országban

Ennek egyik mintapéldája Nagyrozvágy, amely 2013-ban elindult egy olyan úton, amelynek köszönhetően nem csupán bekerültek egy 10 országot tömörítő EU-s projektbe, de annak a záró rendezvényét is a bodrogközi faluban tartották. Köszönhetően annak, hogy Nagyrozvágy volt az első olyan település, amely önkormányzati részvétellel alapított szociális szövetkezetet.

– A Kormány célja a közfoglalkoztatás beindításával is az volt, hogy a munka nélkül lévők ezen keresztül jussanak ismét vissza az elsődleges munkaerőpiacra, a munka világába – mondja Hogya Orsolya, Nagyrozvágy polgármestere. – A Belügyminisztérium felhívására mi jelentkeztünk először. Az alapításhoz hét tag kellett, ennek egyike volt az önkormányzat. Néhány éve már kötelezően részt kell venniük az önkormányzatoknak a szociális szövetkezetekben, de akkor a mi vállalkozásunk még egyedülálló volt az országban. Korábban volt a faluban egy 100 embert foglalkoztató varroda, azt vittük be a szövetkezetbe. Vettünk négy varrógépet, a minisztériumtól kapott kiegészítő támogatásból pedig vásároltunk egy hímzőgépet és ötszázhétféle cérnát, majd az önkormányzat ezeket a gépeket átengedte a szövetkezetnek. Így vágtunk bele a zászlóvarrásba.

Támogatás nélkül az első években nehezen tudott volna beindulni a munka szövetkezetben.

A másik végéről

– 2014-ben egy pályázatnak köszönhetően 40 millió forintot nyertünk 10 ember foglalkoztatására – mondja Nagyrozvágy polgármestere. – A vállalkozások legtöbbje úgy indul el, hogy adott egy jó ötlet, amihez adott egy piac is, és errefelé indul el a projekt. Mi megfordítottuk a dolgot: megnéztük, milyen termékek vannak, amelyek kelendőek lehetnek a piacon, ezek közül melyek azok, amelyek legyártásához nálunk megfelelő tudással, tapasztalattal rendelkező emberek élnek. Így a másik végéről megfogva, nem az ötlet inspirálta a terméket, hanem a piac az ötletet. Ezért vágtunk bele a zászlóvarrásba és a gépi hímzésbe. Ezzel pedig valós munkahelyeket hoztunk létre. Ehhez társult még az egyre gyarapodó levendulaültetvényünk, így már egyre több levendulát varrunk párnákba, illattasakokba.

Mint megtudtuk, az utóbbi időkben egy újabb tétellel bővült az ötletek sora.

– Szeretnénk egy új célcsoportot megszólítani, méghozzá a fiatal munkanélkülieket. Több mint tízféle gumijátékot vásároltunk (vízifoci, sumo stb.), amelyekkel rendezvényekre járunk szolgáltatni. Igyekszünk minél több fiatalt megszólítani, hogy jöjjenek rá, Nagyrozvágy is egyre élhetőbb településsé válik – mondta Hogya Orsolya.

ÉM-BG

Árpád-kori település

A település Árpád-kori. Nevét 1258-ban említette először oklevél Rozvald néven, mint a zempléni vár fennhatósága alól kivált települést.

1235-1270 között; IV. Béla uralkodása alatt Rozvad nevét a zempléni vár tartozékaként, királyi birtokkén említették.

A tatárjárás alatt elnéptelenedett, később Ádám Igenec és Ambrus nagybirtokosok telepítették újra.

1330-ban a füzéri várnagyé, 1350-ben pedig a kistárkányiak voltak birtokosai.

1371-ben már két település: Nagyrozvágy és Kisrozvágy néven volt említve.

Református temploma 1820-ban épült. Kertjében a Parlaghy család 1576-ból származó sír­ürege található. Nagyrozvágyon látható a Revizky-kúria. 1830-ban és 1900-ban a falu leégett. A 2015-ös népszámláláskor a település lélekszáma: 634.

[related-post post_id="4077191"]

[related-post post_id="3995103"]