Ültessük és gondozzuk…

Borsod-Abaúj-Zemplén - Aki még nem ültette ki a palántáit a kiskertbe, az most már nyugodtan megteheti.

Túl vagyunk a Pongrác-, Szervác-, Bonifác-napokon, sőt Orbánt is a fagyos­szentek közé sorolják. Május 25-ig azonban már nem valószínű a meteorológiai előrejelzések szerint, hogy fagyra kellene számítani, ami miatt halogatni kellene a palánták kiültetését – ha eddig még nem tettük volna meg.

Igaz, most az eső miatt a föld nem lesz alkalmas az ültetésre, de most igazán megállja a helyét a mondás: májusi eső aranyat ér.

A föld ugyanis nagyon ki volt már száradva és összeállva, ahogy több helyen mondták, olyan lett, mint a beton.

Na de lássuk, mire is kell vigyázni, hogyan gondozzuk palántáinkat. Paradicsom esetén a magasabbra növő, úgynevezett folyton termő fajták szárát ne engedjük a földön heverni, hanem karózzuk fel őket idejében, mert így több és szebb gyümölcsöt teremnek, illetve azt is megelőzhetjük, hogy a szár rohadni kezdjen. A levelek tövéből fejlődő hónaljhajtásokat folyamatosan érdemes kitörni, bár ezzel kapcsolatban tavaly már írtunk azt boncolgatva, hogy valóban mindenképpen szükséges-e a kurtítása a növénynek, megoszlanak a vélemények arról, hogy mi a jobb megoldás.

A paprika a tápanyagokban gazdag vályogtalajokat szereti a legjobban, de megtermelhető a homokos és a kissé kötöttebb talajú kertekben is, ahol a termőréteg legalább 20-25 centiméter vastagságú. A meleget kedveli, ezért az általános vélekedés szerint csak május közepén-végén lehet a jól fejlett palántákat a veteményes ágyásokba kiültetni; növekedéséhez a legkedvezőbb a 22–25 fokos hőmérséklet.

Öntözzünk bőven!

Az étkezési paprika igen sok vizet igényel, ezért öntözés nélkül még csapadékos években sem lehet szabadföldön termeszteni. Nyáron naponta és négyzetméterenként a paprikával beültetett területre 15-20 liter öntözővízre van szükség. Hasonlóan igényes a folyamatos és kiegyenlített tápanyagellátás iránt is: gyakran és kis adagokkal kell mű­trágyázni.

Most már tényleg a földbe kerülhetnek az uborka-, a tojásgyümölcs- és a zellerpalánták is. Ezek ugyancsak meleg- és vízigényesek, vagyis csak rendszeres és bőséges öntözéssel hoznak kielégítő termést. Ne feledkezzünk meg az öntözésükről!

- Horváth Imre -

A szőlősgazdák szentje

A legutolsó fagyosszenthez, Orbán napjához is számtalan hiedelem és népi jövendölés kapcsolódik. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt leginkább, ezért a szőlősgazdák, kádárok, kocsmárosok választották védőszentjüknek. Úgy tartották, hogy „Ha Orbán nevet, a szőlő sír…” A magyarországi szőlőhegyeken számos helyen találkozhatunk Szent Orbán szobrával, sok templomot, kápolnát is szenteltek tiszteletére. Ezen a napon hozzá fohászkodtak a jó termésért, jó idő esetén virággal és koszorúkkal kedveskedtek neki, rossz időben viszont kővel dobálták, pálcával ütötték, akár meg is köpködték a szobrot.