Ismeretterjesztő nap a kaptárkövekről Szomolyán

Szomolya - Egyre többen ismerkednek a kaptárkövekkel és a bükkaljai kőkultúrával.

Második ízben rendezték meg Szomolyán a Kaptárkőnapot, s a rendezvényen szakmai együttműködési megállapodást kötött a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, valamint az Eszterházy Károly Egyetem annak érdekében, hogy előkészítsék a Bükk-vidék Geopark kialakítását.

Az esemény délelőttjén fotókiállítás nyílt a Bükkalja kőkultúrájáról, majd érdekes előadásokat hallhatott a közönség a bükkaljai vulkánokról, a kaptárkövek funkciójával kapcsolatos kutatásokról, a környék régészeti feltárásairól, az ismét az adottságokhoz igazodó tájhasználatról, valamint Palócföld népzenéjéről.

Eközben egész nap vezetett csoportok kereshették föl a híres kaptárköveket, délután pedig az előadóktól is kérdezhettek a helyszíni programokon. A község főterén a környéken készült nemzeti parki védjegyes termékeket lehetett vásárolni, valamint népdalos találkozót is rendeztek.

Guczi István, Szomolya polgármestere kiemelte, a szomolyai kaptárkövek már 1960. óta védettek, az országban föllelhető többi hasonló érték 2014. óta áll védelem alatt. Mint mondta, a település a cseresznyéjéről és kőkultúrájáról is híres volt a múlt században. Utóbbi a gépesített kőmegmunkálásával kihalt, de a cseresznyét meg tudták menteni. A múltból tervezik, építik a jövőt.

Tállai András országgyűlési képviselő azt hangsúlyozta, hogy az 1958-as kőbánya-nyitás után helyi civilek tiltakoztak az értékek lerombolása ellen és abban a korszakban is sikeresek tudtak lenni. Értékesnek nevezte a BNPI értékmentő, népszerűsítő munkáját.

Rónai Kálmánné, a BNPI igazgatója a tervezett Bükk-vidék Geoparkkal kapcsolatos összefogást méltatta, Havasi Norbert, a Kaptárkő Egyesület elnöke pedig fölelevenítette, civilként sok eredményt tudtak elérni a természeti és kulturális örökség megmaradásáért.

- TB -