Idén még nem lesz világvége

Miskolc - A klímaváltozásról beszélt Miskolcon az egyetemi szakember.

Valóban változik az éghajlatunk? Miben nyilvánul ez meg? Miért más ez a változás, mint ami mindig is történik a Földön? Mi bizonyítja, hogy ezt a változást az emberi tevékenység okozza? Mitől függ az éghajlat további változása, és mire elegendő ennek fényében a Párizsi Klímamegállapodás? Ezekre a kérdésekre is válaszolt többek között dr. Mika János, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa, az Eszterházy Károly Főiskola oktatója előadásában, melyet Miskolcon tartott a Fenntartható Fejlődés Klubsorozat vendégeként a múlt héten az Ökológiai Intézet Alapítvány székházában.

A legjobb lenne a klímaváltozást mihamarabb megállítani." Dr. Mika János

Nem lesz jég

A klímaváltozás nem a legfontosabb környezeti problémája a világnak, ugyanis két olyan is van, ami visszafordíthatatlanabb károkat okozott már, ezek, pedig a biodiverzitási veszteségek és a nitrátosodás.

– A klímaváltozás tehát bronzérmes ebben a nemtelen versenyben, és talán nem is visszafordíthatatlan hatással, de van vele dolog, hogy ne is legyen így – mondta dr. Mika János. Azt, hogy az a változás, amely bekövetkezett, nem kicsi, jól jelzi, hogy a hetvenes évektől napjainkig egy fokkal melegedett az átlaghőmérséklet. Noha 2012-13-ban volt egy megtorpanás a melegedésben, azóta tovább folytatódott, méghozzá meredeken, amelyhez 2016-ban egy „El Nino-i epizód” is csatlakozott.

– Az északi félteke tengeri jege csúnyán húzódik vissza, olyan prognózisok is vannak, hogy a szeptember második felében esedékes minimum 2080-ra el fog tűnni, tehát nem lesz ilyenkor jég. A déli félteke tengeri jege viszont nem, hogy csökkenne, inkább erősödik. Hogy ennek mi az oka, azt egyelőre nem tudják a kutatók – mondta az előadásában az egyetemi oktató.

A szakember a megoldások között felfedte a szlogen jelentését is: elkerülni a kezelhetetlent azt jelenti, el kell kerülni, hogy visszafordíthatatlan változás következzen be az éghajlatban, amit nagyon megszenvedne az emberiség. De kezelni az elkerülhetetlent azt jelenti, hogy alkalmazkodni kell ahhoz a részéhez, ami bizonyára be fog következni.

– Ami előny, azt használjuk ki! Egyre kevésbé van zúzmara, nem kell meredek tető a nagy havakat lecsúsztatni. Ami pedig kár, azt lehetőleg mérsékeljük, az aszály elkerülésére például építsünk víztározókat – magyarázta.

Jobb, rosszabb prognózisok

A következő nyolcvan évre a legrosszabb forgatókönyvek négy fokos, míg a legkedvezőbbek néhány tizedes hőmérséklet-emelkedést prognosztizálnak, de a regionális eltérések szóródhatnak. A szélsőségekben is változások várhatóak, ritkulnak a hideg éjszakák és nappalok, fokozódnak a hőhullámok időtartamai és értékei, az intenzív csapadékok és aszály pedig egyszerre szaporodik el akár ugyanazon a területen.

– A legjobb lenne a klímaváltozást mihamarabb megállítani, de legkésőbb három fokos átlaghőmérséklet-emelkedésnél – ebből egy fok már megvolt. Ugyanis három fok felett jönnek olyan ­visszafordíthatatlan problémák, mint a Nyugat-antark­tiszi jégtömbnek a megolvadása. Az a jég, ami úszik, megolvadhat, nem fogja növelni a tengervíz szintjét, de a Nyugat-antarktiszi self jégtömb kontinentális talapzaton csücsül, ez már emelné a vízszintet – hívta fel a figyelmet dr. Mika János. De ide tartozik az Észak-atlanti szállítószalag gyengülése, ami helyi lehűlést okoz, és az El Nino déli oszcillációs jelenség, ami helyi aszályokat, máshol árvizeket hoz.

Dr. Mika György azonban megnyugtatott mindenkit, azonnali, gyors világvégétől nem kell tartani, de van tennivaló ahhoz, hogy a hosszú távú problémákat megelőzzük.

- HI -

Csökkenteni kellene

A feladat nem csak az, hogy lelassítsuk, megállítsuk a változást, vissza is kell tudni hűteni a hőmérsékletet, mondta az oktató. A szén-dioxid-kibocsátásnak ebben nagy szerepe van. A párizsi megállapodás alapján 60-80 százalékos kibocsátás-csökkenésre lenne szükség, amit a természet már fel tud dolgozni. Az üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében 1990-től az EU 28 országa átlagban majd’ húsz százalékot ért el, míg hazánk majdnem negyvenet. A világkibocsátás 2014-2016-ban alig növekedett. De ez is 70 százalékkal több, mint a természetes nyelők kapacitása.