„Imádom a gyerekeimet, értük élek!”

Abaújkér - Marianna nincs könnyű helyzetben, attól fél, hogy elveszik tőle a gyermekeit.

Amikor Jaskó Mariannát felhívtuk telefonon, azt mondta, Abaújszántó felől a középső szocpolos ház az övék. Kérte, mindenképpen látogassunk el hozzájuk, mert nagy bajban vannak. El akarják tőlük venni a 4 gyermeküket, mert nem megfelelőek a lakhatási körülményeik: túl sokan laknak egy szobában, de más gondok is vannak.

Már meg is ­­született a határozat­­­­ a gyerekek­­­ ügyében.” Jaskó Marianna

Nem Abaújszántó felől, hanem Encs felől érkeztünk a községbe, de így is megtaláltuk Mariannáék kis házát a falu szélén, a MÉH-telepen túl. Két évvel ezelőtt tűz ütött ki a lakásban, annak nyomai még mindig látszanak. Egyelőre csak a hideg konyhát és egy szobát tud a család használni, ez utóbbiban fűtés is van. Az utca felé néző szoba fala azonban még mindig kormos, a fürdőszoba pedig használhatatlan.

A gyerekek

Marianna egyfolytában mesél, lassan megismerjük általa az egész családot.

– Hat gyerekem van, de kettő már férjhez ment, ők nem itt laknak. A nagyobbik fiam 16 éves, ő most az egyik felnőtt lányomnál van Szerencsen. Idejárt iskolába Abaújkérbe, de a társai folyton bántották, nem érezte itt jól magát. Szerencsen akarja elvégezni a 7. és 8. osztályt, mert anélkül sehol nem kap munkát. A 13 éves lányom enyhén értelmi fogyatékos, az abaújkéri Wesley János iskolába jár. Jól érzi magát, bár ő mindenkinek megmondja a véleményét. A 12 éves lányom most itthon van, mert beteg, de ő is a Wesleybe jár. Jól tanul, főleg négyesei-ötösei vannak, csak amióta megtudta, hogy el akarják őket vinni, két tárgyból leromlottak a jegyei – sorolja az anya.

Megmutatja lánya ellenőrzőjét, és valóban, a legtöbb tantárgyból jó jegyei vannak, a matek megy nehezebben.

A legkisebb, a 8 éves kisfiú pedig igazi tehetség – mondja Marianna. Kiváló kis focista, egy héten kétszer viszi Abaújszántóra edzésre, hétvégén pedig a versenyeken remekel a fiú. Már Miskolcon is felfigyeltek rá, felajánlották neki, hogy költözzön a megyeszékhelyre kollégiumba, járhatna iskolába is, edzésekre is, de Marianna még nem akarja engedni. Azt mondja, ehhez még túl kicsi. Gyorsan előhozza a szobából a gyerek trófeáját és okleveleit, hogy lássuk, valóban úgy van, ahogy mondta.

– A férjem szociális segélyt kap, és a szomszédos MÉH-telepen dolgozik alkalmanként. Én a Tokaji Vízügyi Igazgatóságnál dolgozom, árkot tisztítunk. Délután 3-kor végzek, utána még gyakran elmegyek Abaújszántóra. Fát vágok, takarítok, elvégzek minden munkát, szükség van a pénzre – magyarázza az asszony.

Sok a baj

Aztán elkomorul az arca, mert eszébe jut, hogy már meg is született a határozat a gyerekek ügyében. Mert a családsegítő és az esetmenedzser szerint sem megfelelőek a lakhatási körülmények. Először is kevés a tüzelőjük, lassan a szociális tűzifa is elfogy. Csak egyetlen szobát tudnak fűteni, ezért itt alszanak mind a hatan. Kevés és szegényes a bútorzatuk is. Marianna azt mondja, már vettek bútorokat, de nem tudják mivel hazahozni.

– Élelmiszer azonban mindig van itthon – nyitja ki a konyhaszekrény ajtaját. – Tea, cukor, vaj, olaj – sorolja az asszony.

Ha az első szobát meg tudnák csinálni, és még egy kályhát szerezni, már jobb lenne a helyzet. Itt ki kellene festeni és a gipszkarton mennyezetet megcsinálni.

– Kértem 6 hónap haladékot, hogy rendbe tehessem a lakást, mert télen nem könnyű felújítási munkákat végezni, de nem kaptam. 2014-ben már elvitték egyszer a gyerekeket arra hivatkozva, hogy nincs meg a megfelelő higiénia, de 3 hét múlva visszahozattam őket. Imádom a gyermekeimet, én csak miattuk élek, miattuk dolgozom. Ha mégis megtörténik a legrosszabb, akkor kénytelen leszek gyorsan rendbe hozni az első szobát. Kályhát és tüzelőt nehéz lesz szerezni, a mostani kályhánkat is a MÉH-telepen találtam, ledolgoztam az árát. A fürdőszoba rendbehozatala reménytelen, mert az teljesen kiégett, és a csapokat is ellopták belőle egyszer, amikor betörtek hozzánk. Azt is mondták, hogy a gyerekeknek nincsenek játékai. Pedig vannak. A legkisebbnek itt ez a busz – mutatja –, a nagyobbaknak több doboz társasjáték. A héten jön az egyik rokonom, és segít a gipszkartonozásban – teszi hozzá reménykedve az asszony.

- Hegyi Erika -

Ablakok és szükséglakás

Marianna elmeséli azt is, hogy amikor kiégett a lakásuk, kaptak azért segítséget. A kisebbik fia osztályfőnöke ablakokat szerzett. Szabó Gábor polgármester szükséglakást biztosított nekik, és a konyhabútort is tőle kapták. A település Roma Nemzetiségi Önkormányzata gipszkartont hozott, és segített lakhatóvá tenni a lakást, Marianna egyik ismerőse pedig sokat dolgozott a házon, és lelki támaszt is nyújtott azokban a nehéz hetekben – sorolja az anya.