Helyi közélet

2018.01.20. 17:07

Múzsa Díj: művészet-történészé az elismerés Miskolcon

Miskolc - Dr. Dobrik István vehette át a szombat esti színházi gálán a Miskolci Múzsa Díjat.

Miskolc - Dr. Dobrik István vehette át a szombat esti színházi gálán a Miskolci Múzsa Díjat.

A Múzsa Díj tizenhatodik éve Miskolc legrangosabb kulturális elismerése, amelyet hagyományosan a Magyar Kultúra Napja alkalmából vehetnek át a díjazottak. A ma már egyik legrangosabb vidéki kulturális díjat a borsodi megyeszékhely sikeres vállalkozásai által támogatott Miskolci Múzsa Díj Alapítvány adja. A város kulturális és gazdasági életének meghatározó képviselői alkotta kuratórium választja ki minden évben a Miskolci Múzsa díjast.

A kuratórium elnöke dr. Torma András, a Miskolci Egyetem rektora. Az alapítványt létrehozó cég, a miskolci Szinva Net Kft. – amely az informatikában vált sikeressé –, a Miskolci Múzsa Díj létrehozásával a miskolci kulturális élet maradandó értékeit is szeretné megőrizni az utókor számára – hangsúlyozta többször is az alapító és ötletgazda Vinnai János. A díj legnagyobb elismerése, hogy a gálaest vált az elmúlt évek alatt a város kiemelt magyar kultúra napi ünnepségévé is.

„Váratlan és nagy megtiszteltetés, hogy megkaphatom, hiszen egy miskolci patrióta, kultúrát támogató vállalkozókból álló alapítvány adja – nyilatkozta lapunknak dr. Dobrik István, az idei díjazott. – Tudom, hogy eddig kik kapták, hiszen visszavonulásomig én magam is tagja voltam a kuratóriumnak több mint egy évtizeden át, örülök, hogy ott lehetek az elismertek sorában. Ebben az évben leszek 70 éves, talán ezért is gondoltak rám jólesően, hogy mások mellett én is sokat tettem Miskolc kulturális életéért.”

A minőséget tartja fontosnak

Dr. Dobrik István 1993-tól 2008-ig volt a Miskolci Galéria igazgatója. Mint emlékezett: „Az én miskolci tevékenységem elsősorban a Herman Ottó Múzeumhoz és a Miskolci Galériához kötődik, de azért ennél jóval többről szólt az életem. Több társadalmi szervezetnek is a tagja voltam, többek között a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjának. Voltam tanszékvezető a Sárospataki Tanítóképző Főiskolán, tanítottam a Miskolci Egyetemen, voltam az Új Holnap kiadója, főszerkesztője… Azt gondolom, fontos volt az, hogy ott volt mögöttem a galéria, mint intézményi háttér, tehetséges fiatal kollégáim, és ott volt mögöttem segítően a mindenkori városvezetés. Azokat a szakmai–vezetői programokat, amiket itt, Miskolcon megterveztem, elfogadták, segítették és támogatták” – fogalmazott a lapunknak adott interjúban.

Az idei Múzsa díjas arról is beszélt, hogy a művészetek területén mindig a minőséget tartotta fontosnak, azt, ami őszinte, igaz, felemel, katarzist okoz, előremutató. „…Mindent igyekeztem lelkesen, a legjobb tudásom, és a közösség javára, elvárásaihoz is igazodva teljesíteni. Egy dolog keltett rossz érzést bennem egész életemben, hogy a családommal nem foglalkoztam annyit, amennyit szerettem volna… lekötött a művészeti közélet, nagyon sok éjszakázás volt, amikor menni kellett: színház, kiállítások, elő­adások, művészklub… De ha sorsszerűen nem így történt volna, akkor nem erről szólt volna az életem…” – hangsúlyozta dr. Dobrik István.


Dr. Dobrik István

Korábbi kitüntetései: Kiváló Népművelő (1989), Pro Urbe díj (2001), Széchenyi Ferenc-díj (2006), Megyei Príma-díj (2006), Miskolc Város Díszpolgára (2008)

Iskolái: 1971-ben az egri Tanárképző Főiskolán szerzett biológia-rajz szakos tanári oklevelet.

A Képzőművészeti Főiskolán 1977-ben államvizsgázott: művészeti rajz, művészettörténet és ábrázoló geometria szakos középiskolai tanári diplomát szerzett.

1984-ben az ELTE-n új- és legújabbkori művészettörténetből szerzett bölcsészdoktori diplomát.

1985 és 1988 között elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházelméleti szakát.

1987-ben a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola megkeresésére adta be pályázatát a Művészeti-­Nevelési Tanszék vezetői állására, amelyet el is nyert. Négy tanévet volt tanszékvezető és a Sárospataki Képtár vezetője.


A Miskolci Múzsa Díj Alapítvány támogatói így kommentálták a döntést

Puskás Péter: Örülök, hogy a kuratórium Dobrik Istvánnak ítélte oda a díjat, hiszen munkáját átszövi egy finom szellemiség, lelkiség, ami hozzám is közel áll. Azt gondolom, sok Dobrik István kellene ebbe az országba. Az Észak-Magyarországban olvastam a vele készült interjút, amit átlengett a múltba való visszatekintés, de azt kértem tőle, ne legyen ez a búcsúja…

Benke István: Jó döntés, hogy dr. Dobrik István kapja az elismerést. Életrajzát ismerve abszolút megérdemli a díjat. Dr. Dobrik István, a Múzsa Díj kuratóriumának is tagja volt, ottani munkájában kiemelkedőt nyújtott, feladatait kiemelkedően végezte. De a művészet, kultúra területén végzett munkája is példaértékű, s nem hiányozhat elismerései sorából ez a díj.

Vinnai János: Örömmel nyugtáztam a kuratórium döntését, hiszen Dobrik István Miskolc kulturális életének ikonikus alakja. Tanárként, szervezőként, vezetőként is példamutató az életpályája, és a Múzsa Díj kuratóriumi tagjaként is kiemelkedően aktív volt. Megtiszteltetés az alapítványnak, hogy ő kapja az idei elismerést. Jó helyre kerül a díj.

Dr. Torma András: Dobrik István személyét a harmadik kuratóriumi ülésen választottuk ki. Az indoklás röviden az, hogy a díjazott egész életét és munkásságát a sokszínűség és a sokrétűség jellemezte azzal, hogy mindennek középpontjában mindig Miskolc és térsége művészeti és kulturális élete állt. Egész élete munkássága eredményeképp nyerte el a díjat.

Hajnal József: Dobrik István Múzsa Díja a kultúra iránt érdeklődő és elkötelezett emberek elismerését is tükrözi. Tisztelgés egy olyan kortárs előtt, aki munkásságával igazi értelmiségi módjára, odaadóan szolgálta a kultúra világát. A képzőművészet értője, a művészek barátja. Elvitathatatlanul Miskolc szellemiségének hírvivői közé tartozik.

Bánszki Attila: Egy információ technológiai cég, a Szinva Net vezérigazgatójaként különösen jól látom, hogy mekkora szükség van az olyan emberekre, mint Dobrik István, aki a kultúra igazi menedzsere. Ugyanis képes volt arra, hogy nemcsak ma is fennálló intézményeket,és kulturális eseményeket hozzon létre, hanem ezek köré élő közösségeket is épített.


Kinyitni a kultúra kapuit

Dobrik Istvánt jó miskolciként és gyakorló újságíróként sok évtizede van szerencsém ismerni. De amikor elolvastam a kizárólag szikár tényeket felsorakoztató előterjesztést, amely a Miskolci Múzsa Díj kuratóriuma elé került, őszintén megdöbbentem. Sok mindenről tudtam, de messze nem mindenről. Valójában irigylem az új Múzsa díjast, hogyan volt képes a munkakedv, tehetség és energia prizmáján át szivárvány gazdagságúra bontani és a színskála számos – vagy számtalan? – elemét megragadva élettel, ötlettel tölteni egy vidéki város kulturális életének nem jelentéktelen részét.

Hozzá kell tennem a történelmi hűség kedvéért, hogy a kultúrateremtő munka jelentős hányadát akkor indította el és vitte sikerre, amikor Miskolcnak még nagyon kapaszkodnia, küzdenie kellett, hogy levakarja magáról a koszos, a proliváros, a betonrengeteg jelzőket. Azt is jól tudjuk, hogy egy kulturális arculat – de bármilyen arculat – tartós megváltoztatásához nem elegendőek az egyszer-egyszer kampányszerűen kivitelezett események.

Csak az a módszer működik hosszú távon, amikor hosszú életű, a város életébe beépülő intézmények, kulturális események jönnek létre – és ezek körül kialakulnak a közösségek és a közönségek is. Nagyszerű példa erre Miskolc ma is élő folyóiratának, a Műútnak és elődjének a pályája, amelyet 1999-től irányított Dobrik István. De aki arra emlékszik a legszívesebben, hogy a Rákóczi-ház udvarán nyaranta pezsgő élet zajlott, koncertek, irodalmi estek, az sem jár tévúton, ugyanis Dobrik István életútjának egyik fontos üzenete: a kapukat ki kell nyitni, a művészet, a kultúra akkor él igazán, ha természetes része lesz életünknek, közeg, amiben jól érezzük magunkat.

Éveken át ült mellettünk a Múzsa Díj kuratóriumában a kezdetektől a visszavonulásáig. Döntéseink szinte mindegyikében benne volt a precíz és hallatlan mennyiségű ismeretet összegző véleménye, amit kitartó szelídséggel védelmezett. Nagy szószólója volt a képzőművészeknek, irodalmároknak, színházi alkotóknak. És Miskolcnak. Igen, sokat tett szeretett városunkért – a Múzsa Díj is egy jelképes köszönet mindezért.

- Kiss László, A Miskolci Múzsa Díj kurátora -


Amit a Múzsa Díjról tudni kell

Az eddigi díjazottak:

2002: Müller Péter Sziámi, a Bartók+ Miskolci Operafesztivál ötletgazdája

2003: Kovács László, a Miskolci Szimfonikusok karnagya

2004: Marton Éva operaénekes

2005: Miskolci Dixieland Band

2006: Szinvavölgyi Néptáncműhely

2007: Miskolci Nemzeti Színház

2008: Miskolci Galéria és Városi Művészeti Múzeum

2009: Kamarás Máté musicalénekes

2010: Máger Ágnes festőművész

2011: Fazekas Gyermekkar

2012: Ferencz István építész

2013: Bíró Tibor, a Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál ügyvezető igazgatója

2014: dr. Kabdebó Lóránt professzor emeritus, Szegedi Dezső, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze

2015: Szabó Balázs orgonaművész, orgonaszakértő

2016: Szabó Virág és Szanyi Borbála szobrászművészek

2017: Dr. Dobrik István művészettörténész, a Miskolci Galéria nyugalmazott címzetes igazgatója

A Miskolci Múzsa Díj Alapítvány kuratóriuma, a döntéshozók:

A kuratórium elnöke:

Dr. Torma András, a Miskolci Egyetem rektora

A kuratórium tagjai:

Fuhrmann Géza sportpedagógus

Hajnal József, a Hírfor Kft. ügyvezetője

Kiss László, az Inform Média Lapkiadó Kft. üzletfejlesztési vezetője

Pálffy Gábor, a MOL Petrolkémia Zrt. képviselője

A Miskolci Múzsa Díj tanácsadó testülete:

Benke István, a Telvill Kft. ügyvezető igazgatója

Dr. Hajdú László, az Expert Factor Zrt. igazgatóságának elnöke

Puskás Péter, a Műépítész Kft. ügyvezető igazgatója

Vinnai János, a Szinva Net Zrt. elnöke

- ÉM -

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában