A magyar kultúra napja - „A mi Himnuszunk nemzeti imádság”

Miskolc - A magyar kultúra napja alkalmából kérdeztük a diákokat és tanárukat a Himnuszról.

Milyen szerepet tölt be az általános ­iskolások ­életében a Himnusz, ­kérdeztük ­Tamáska-Varga Ákostól, a miskolci ­Szalay ­Sámuel ­Református Két ­Tanítási Nyelvű Általános Iskola ­magyar-történelem szakos tanárától. A kérdés aktualitását a mai nap, azaz a magyar kultúra napja adja. Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon öntötte végleges ­formába a magyar Himnuszt.

Megindulnak a könnyek

– A himnusz irodalmi ­tananyag, a Himnusz a ­magyar nemzet ­imádsága – mondta elöljáróban a ­pedagógus. – A költemény mindkét minőségében ­jelen van az iskolákban. Év­nyitótól évzáróig, a különböző ünnepségeken felhangzik a dal, ez teszi ­különlegesen széppé az alkalmat. A ­nemzeti ­imádság kifejezést ­néhányan ­furcsállják, pedig erre ­semmi ok. A nemzeti közmegegyezés szerint bátran és jó ­szívvel énekelheti minden magyar, vallási ­hovatartozástól ­függetlenül, de akár a ­vallástalan ­emberek is. A Himnusz ismerete ­elsősorban az összetartozás, a hazaszeretet, a magyarság­tudat erősítését szolgálja. De az ünnepélyes alkalmakon túl is számtalan lehetőség nyílik a témáról beszélni, ­gondolkodni – jelezte.

A tanártól megtudtuk: irodalomórákon a magyar ­reformkor tárgyalásakor ­kerül szóba Kölcsey Ferenc. ­A gyerekek megismerkednek a vers szerkezetével, verselési formájával, lenyűgöző ­szóképeivel, gazdag szó­kincsével, és természetesen a mondanivalójával.

Történelemórákon kiváló eszközként használható a magyar történelem eseménysorozatainak összefoglalására.

Az első részben Kölcsey a honfoglalástól (honvisszaszerzéstől) egészen Mátyás koráig (az utolsó nagy magyar királyig) foglalja össze a magyarok dicsőséges tetteit. Minden sor azt üzeni, hogy nem szabad feladni, mert őseink áldozatos, hazát védő munkáját ma is folytatni kell. A haza sorsáért ma is felelősséget kell vállalni. A ­második rész már a bűnös időkről szól, idegen királyokkal, el­nyomással, ellenségek hadával. Fontos figyelmeztetés, hogy a zűrzavaros időkben bizony sokszor a magyar volt a magyarnak leg­veszélyesebb ellensége – hívta fel a figyelmet Tamáska-Varga Ákos, hozzáfűzve: amikor sportolóink a dobogó első fokán állnak, szintén felcsendül a ­magyarok dala. Külföldön néha hamiskásan, gyorsabb tempóban, de a győztes ­szeméből megindulnak a könnyek. Ahogy a ­miénkből is.

Elgondolkodtat

– Sokak szerint a mi ­Himnuszunk a legszomorúbb a világon. Lehet. Más népek dalai indulószerűek, robbanékonyak, lelkesítőek. A ­mienk inkább elgondolkodtat és kér, bízik Isten segítségében. Jó ezt már iskoláskorban átérezni és megtanulni – ­fogalmazott a tanár.

ÉM-HE

[related-post post_id="3743592"]

[related-post post_id="3743596"]

[related-post post_id="3743601"]