Más viszi a szemetet, és lesz új adó is Miskolcon

Miskolc - 26 előterjesztést tárgyaltak csütörtöki ülésükön a miskolci önkormányzati képviselők.

Hulladékgazdálkodás, a távhőrendelet módosítása, reklámadó: ezek voltak a vitát kiváltó témák a miskolci önkormányzat csütörtöki közgyűlési ülésén. A képviselők 26 előterjesztést tárgyaltak (ebből nyolc volt sürgősségi) a reggel 7 órakor kezdődő ülésen.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet sürgősségi előterjesztésként került a képviselők elé. Fontos új rendeletről van egyébként szó, a részleteket Dr. Schweickhardt Gyula, a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. ügyvezetője ismertette. Kiderült, 2018. január 1-től új közszolgáltató látja el a hulladékgazdálkodási feladatot: a BMH B.-A.-Z. Megyei Hulladékgazdálkodási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. A cég a MiReHuKöz Nkft.-t váltja, mégpedig azért, mert integrált hulladékgazdálkodási rendszer jön létre az ország teljes területén. A vagyonkezelési szerződés megszűnésével az osztatlan közös tulajdont képező vagyon visszakerül a 37 önkormányzatból álló konzorciumhoz. Az ügyvezető részletezte a vagyon átadás-átvétel részleteit is. Az ellenzék részéről Fodor Zoltán (MSZP) felvetette, egy jól működő céget szüntettek meg, ezentúl Budapestről fogják irányítani a szolgáltatást, így nem tudja elhinni, hogy jobb lesz.

Pfliegler Péter alpolgármester viszont nem így látja, szerinte nem kell tartani áremeléstől és a szolgáltatás színvonalának csökkentésétől.

Úgy érzik, ellenük irányul

Vitát váltott ki az ellenzéki, jobbikos képviselők körében az általuk reklámadóként emlegetett új adó. Január 1-től vezetik be (megszavazták az ülés végén a képviselők), ezentúl fizetni kell a tulajdonosnak az ingatlanán elhelyezett reklámhordozó után. Az összeg felső határa 12 ezer forint/négyzetméter, a Jobbik szerint ez plakátonként a 144 ezer forintot is elérheti. Badány Lajos (Jobbik) módosító indítványt is benyújtott a rendeletmódosításhoz. A képviselők ugyanis úgy vélik, hogy a rendelettel ellehetetlenítik a város közhasznú és nonprofit társaságait, így indítványozta, hogy a nem üzleti célú hirdetések esetén ne kelljen fizetni. Jakab Péter (Jobbik) ehhez hozzá is fűzte, úgy látják, a rendelettervezet a legerősebb ellenzéki párt, azaz ellenük irányul, hogy ezzel lehetetlenítsék el véleménynyilvánításukat. A rendelettel azonban azokat is sújtják, akik eddig bérbe adták a reklámhelyeiket.

A városvezető pártok képviselője, Soós Attila (Fidesz) szerint azonban a Jobbik ezzel a saját vagyonát félti. (A képviselők az ülés végén a jobbikos módosító indítványt nem szavazták meg.)

Nem emelik a díjat

A távhőrendelet módosítása is vitát váltott ki. A városvezető pártok felszólaló képviselői mind azt hangoztatták, hogy a rezsicsökkentéssel tekintélyes összeg maradt a miskolciak zsebében, és hogy a távhő ára az egyik legolcsóbb az országban. Többen is elmondták, hogy addig, míg az előző városvezetés idején minden évben emelték a szolgáltatás árát, most ez nem történik meg.

Mint Gazdusné Pankucsi Katalin (Fidesz) kifejtette, változtatnak a díjszámítás módszerén, így jobban illeszkedik majd a fogyasztási szokásokhoz, aki többet fogyaszt, az többet fizet majd. Ám dr. Kriza Ákos polgármester arra hivatkozott, hogy a távhő hatósági áras, így nem csökkenthető tovább a mértéke.

Dr. Tompa Sándor (DK) képviselő feszegette, hogy mivel olcsó geotermikus energiával fűtik a város távhőrendszerén lévő lakások és intézmények nagy részét, így akár még alacsonyabb lehetne a távhő ára. A rendelet egyébként három különböző rendelet rendelkezéseit összesíti és módosítja a hatályban lévő magasabb jogszabályokkal összhangban.

Épülő ipari park

A képviselő-testület tárgyalta a vállalkozásfejlesztési és befektetési-ösztönzési rendelet módosítását is. Soós Attila (Fidesz) és Molnár Péter (KDNP) felszólalásaikban kifejtették, erre azért van szükség, mert zajlik az ország egyik legnagyobb ipari parkjának a kiépítése (Szirma és a Martin-kertváros környékén), ahhoz pedig, hogy a befektetőknek optimális, vonzó környezetet teremtsen a város, gyorsítani kell Miskolc reagálóképességét, befogadóképességét.

- Hajdu Mariann -

Még két döntés

Új, közös díjat alapított Miskolc a Miskolci Egyetemmel közösen Az Egyetemért-A Városért néven. A díjat az kapná, aki közéleti és tudományos tevékenységével évről-évre hatékonyan szolgálja mind Miskolcot mind az egyetemet és nemzetközi szinten is elismerésnek örvend. A közös díjat Miskolc város napján adnák át május 11-én. A rendelettervezet egy 14 fős kuratóriumot is kijelöl a döntéshez.

Több utcát bevont a város a csütörtöki döntés értelmében a fizetős parkolásba, az előterjesztésben olvasható a lista, hogy mely területeket érint a határozat. A városvezetés arra hivatkozott, hogy az érintett utcákon élők kérték ezt.

Pályáznak a játékokra

Jó hírként került szóba az ülésen – a költségvetés módosításának tárgyalásakor – hogy Miskolc 2,4 milliárd forintot nyert a Smart City programra. A beruházás részeként 600 térfigyelő kamerát szerelnek fel a város különböző pontjain.

Egyhangúlag támogatták a képviselők azt az előterjesztést, amely szerint Miskolc pályázna a 2022 és 2024-ben megrendezendő Európai Egyetemi Játékokra. Fontos nemzetközi eseményről van szó, jól példázza, hogy 2016-ban Rijekában például 5000-en vettek részt 40 ország 400 egyeteméről.

[related-post post_id="3695851"]