TOP 100 - Professzor dr. Csath Magdolna: Innováció, versenyképesség

Miskolc - A magyar gazdaság helyzete a legutóbbi versenyképességi elemzések tükrében.

Ezzel a címmel tartott előadást a keddi rendezvényen professzor dr. Csath Magdolna közgazdász. Már az elején hangsúlyozta, a legtöbb elemzés szerint a hazai gazdaság makromutatók tekintetében nagyon jó úton jár. A GDP hosszú ideje növekszik, elképzelhető, idén túllépjük a 4 százalékot, és jövőre talán még jobb lesz – vélekedett. A remek adatok közt említette a foglalkoztatottsági számokat, amik azt mutatják, csökkent a munkanélküliség.

„A csökkenés a költségvetési hiányról is elmondható, és az államadósság szintjéről is, bár a régiónkbeli országok közül nálunk a legmagasabb” – sorolta a professzor.

Hazánk régióinak fejlődésére is kitért előadásában, hangsúlyozva, a kiegyenlítetlenség jellemzi ebből a szempontból Magyarországot. Míg Budapest viszi a pálmát, addig az unió 263 régiója közül Észak-Magyarország a 256., az Észak-Alföld pedig a 255-ik. Amit ezen rangsoroknál vizsgáltak – sorolta a professzor –, az többek között az intézményrendszer, infrastruktúra, egészségi állapot, innováció, technológiai felkészülés, munkaerőpiaci hatékonyság, felsőoktatás, felnőttképzés, cégek minősége.

Újítások

A professzor azt is kiemelte, mennyire fontos az innováció, ami a versenyképesség alapja. „Mert az országok egyrészt az olcsó munkaerővel tudnak versenyképesek lenni, illetve azzal, ha vannak innovációs termékeik, újításaik” – fogalmazott. Az innováció kapcsán említette azt is, hogy fontos megvizsgálnunk, a kutatás-fejlesztésben mekkora a foglalkoztatottak aránya a teljes foglalkoztatási adatokhoz képest.

„Ezen a területen 2013-ban törés következett be, aminek oka, hogy nőtt a foglalkoztatottak száma, így arányaiban csökkent a kutatás-fejlesztésben dolgozók száma. A termelékenység legfontosabb feltétele a humánvagyon fejlesztése, jó hasznosítása – folytatta dr. Csath Magdolna –, az unió leginkább versenyképes országaiban a 24–64 év közöttiek 25–35 százaléka vesz részt képzésben, míg hazánkban ez 6,2 százalék. Nem beszélve arról, ebből a szempontból is egyenlőtlen a megosztás egyes régiók között.

Szolgáltatás vezet

A professzor megyei adatokat is említett, elsőként azt, hogy a beruházások értéke mely nemzetgazdasági ágazatban jelent meg. Kiemelte, elsősorban a szolgáltatások területére jellemző a nagyobb érték, míg az oktatás és az infokommunikáció alacsonyabb értékeket mutat.

„A versenyképesség egyik fontos eleme a bizalom, hogy a cégek mennyire bíznak egymásban, a kormányzatban, a NAV-ban stb. Az elemzések azt mutatják, hazánkban a bizalmi szint nem túl magas, jó hír azonban, a legmagasabb a cégek közti, illetve cégek és vevők közötti bizalmi hányad. Azt el lehet mondani, a bankokba vetett bizalom nem javul, és különösen bizalmatlanok a cégek a médiával szemben” – sorolta a professzor.

- N. Szántó Rita -

[related-post post_id="3687783"]

[related-post post_id="3687830"]

[related-post post_id="3688205"]

[related-post post_id="3687916"]