Conin, avagy a Sajó-menti Vasember

Miskolc, Rozsnyó - Miskolc és Rozsnyó között zajlik egy ipartörténeti projekt, ennek a neve: Conin.

Bár úgy cseng a név, mégsem egy helyi­érdekű képregényhősről van szó, és nem is egy, a történelem előtti korokból hozzánk került barbár harcosról. Noha a történelemnek van itt szerepe, ám jóval közelebbinek: az úgynevezett félmúltnak. A CONIN egy ipartörténeti projekt angol pályázati címének rövidítése, a Sajó pedig az a folyó, amely a két részt vevő várost köti össze egymással: Miskolcot és Rozsnyót. A Vas­ember pedig? Éppen ő a kutatás főszereplője.

Négy testvér

Képzeljünk el egy huszadik századi családot, amelynek négy gyermekét Rozsnyóra irányítja a sors, négy testvért pedig Miskolcra sodor az élet –, és létezik ilyen kétnyelvű família, amelynek históriáját most a szlovák és magyar kutatók együtt igyekeznek feltárni. És sok hasonló egyezést, párhuzamosságot, illetve jellegzetes eltérést a két település történetében. A CONIN Projektet az Észak-Keleti Átjáró Egyesület és az OZ Medza civil szervezet (amely mögött a rozsnyói bányászati múzeum áll) indította nemrég. Másfél év múlva, 2018 végére áll majd össze az anyag, amiben a fentiekhez hasonló sztorikat, érdekességeket és természetesen tudományos eredményeket tárhatnak a nagyérdemű elé.

A középpontban természetesen a határ által elválasztott, de amúgy egymástól alig másfél órányi autóútra lévő várost immár több mint egy évszázada összekötő téma áll: a nehézipar. A „Vasember” figurája ezt szimbolizálja. A rozsnyói hagyományokat máig meghatározó bányászati múltat, illetve a diósgyőr-vasgyári kohászat és gépgyártás (valamint a perecesi-lyukó bánya) ugyancsak napjainkban is elevenen élő emlékeit.

Közös munka

– Nagyon érdekes számomra például, hogy ismereteink szerint egykor a Diósgyőr-Vasgyárból kerültek munkások nagyobb számban Rozsnyóra dolgozni a bányaiparban. Szeretnénk ezt alaposan felderíteni, dokumentálni – mondta Mató Edina projektvezető. – De a lényeg nemcsak a történelmi érdekességek kutatása, hanem a két fél együttműködésének, együtt dolgozásának segítése. A rozsnyóiak a hagyományos múzeumi gondolkodást képviselik, az ő módszereiket próbáljuk a mi civil szervezetünkre jellemző kulturális antropológusi szemlélettel ötvözni.

A Rozsnyói Bányászati Múzeum munkatársa a személyes motivációit emelte ki:

– A CONIN projekt azért keltette fel a figyelmemet – mesélte Pavol Horváth –, mert kezdő muzeológusként nagyon sok értékes szakmai tapasztalatot tudok általa szerezni, egyúttal továbbfejlesztem a magyar nyelvtudásom és új kapcsolatokat alakítok ki munka- és baráti szinten egyaránt. Amikor egy évvel ezelőtt alkalmaztak a Rozsnyói Bányászati Múzeumban, akkor szólították meg a múzeum mellett működő OZ MEDZA civil szervezetet az Észak-Keleti Átjáró Egyesület tagjai együttműködési ajánlattal. Hoztak magukkal bemutatóul néhány példányt az eddigi munkáikból, és mikor megláttam a 3D-s vizualizációkat a perecesi kolóniáról és a diósgyőri vasgyárról, éreztem, hogy ennek a projektnek része szeretnék lenni!

Virtuális túra

Régtől érdeklődöm hobbi­szinten a 3D-s grafika iránt, már a főiskolái tanulmányaim alatt is kihasználtam. Mint rozsnyói lokálpatrióta régóta gondolkodtam, milyen remek lenne készíteni egy virtuális városi túrát Rozsnyóról.

Az „Épített örökség” téma szólított meg a legjobban. Rozsnyónak és Miskolcnak több közös vonása van. Mindkettő egykor fejlett ipari város volt és ma már ebből a gazdag örökségből csak az elhagyatott ipari épületek maradtak. Ezeknek az épületeknek a digitális feldolgozásával lehet felkelteni az érdeklődést a ma már majdnem elfeledett vagy teljesen megszűnt intézmények iránt. A 3D-s vizualizációkat össze lehet kötni több más témával is, idővel bővíteni is. Remélem, hogy a Miskolc–Rozsnyó­­­­­­­­­­­ együtt­működés hosszú időtartamú lesz, s a rozsnyói részről nemcsak a rozsnyóbányai ipari kolóniánál­­­ maradunk, hanem idővel bővebben feldolgozzuk a város építészeti fejlődését – mondta Pavol Horváth.

ÉM

Háttér

A projekt célja a kulturális területen dolgozó kutatók, muzeológusok együttműködésének előmozdítása – jelen esetben a két városban, Miskolcon és Rozsnyón. Továbbá a háttérként szolgáló intézmények kapacitásainak fejlesztése a hasonló terepen és hasonló programokban, célokért dolgozó szakemberek közötti tudományos igényű diskurzus által. A kutatások a partnerintézmények saját városaira fókuszálnak, az eredményeket azonban a felek mindkét városban bemutatják majd. A kutatáson és a műhelymunkán túl így közös programok (vándorkiállítások, fiatal önkénteseket fejlesztő tanulmány­utak) megvalósítására is alkalom nyílik, ami az együttműködési kapacitás erősítésében fontos szerepet játszik. Fontos elem a módszerek, tapasztalatok, tanulságok megosztása, egymással való megismertetése.

A programban mind a magyar, mind a szlovák partner szakmai közreműködői műhelymunkán, rendszeres tapasztalatcserén, valamint határon túli tanulmányutakon vesznek részt a jó példák megismerése érdekében. A cél olyan szakmai műhely kialakítása, melynek során a szomszédos régió szakemberei közös módszertan kidolgozásával végzik a tudományos feltáró munkát és annak feldolgozását városaikban.

Rozsnyó és Miskolc: két egymástól alig száz kilométerre eső város, amelyek közelmúltbeli történelmében különösen sok a közös szál. Hogy mást ne említsünk, emitt vas-, amott bányaipar határozta meg a helyi társadalom életét és változását a legutóbbi száz évben, de ugyanígy a településképet, a városszerkezetet, a városi élet jószerével minden szegmensét. S bár az ipari tevékenység itt is, ott is visszaesett, zömmel meg is szűnt, az ipartörténeti hagyományok máig meghatározóak, sok ember, sok család gondolkodását komolyan befolyásolják. Így sok a közös kutatási lehetőség is e tekintetben. A párhuzamok mellett a feltárandó különbségek is legalább olyan érdekesek: a határ két oldalán vajon miért eltérően alakultak bizonyos tényezők, folyamatok? A szlovák és a magyar kultúra vagy történelem milyen sajátosságaiban lehet keresni ezeknek az okát? Ilyen kérdéseken fogják törni a fejüket a miskolci és a rozsnyói kutatók az előttünk álló közel másfél évben. S rendre el is mesélik egymásnak, a maguk oldalán mire jutottak.

A projekt számára saját honlap készül, három nyelven (magyar-szlovák mellett angolul is), a pályázati program központi weboldala pedig a www.skhu.eu címen.