Rókák lakják Erdőhorvátit

Erdőhorváti - A helyiek szerint ezek a vadállatok már a faluban születtek.

Az nem számít meglepőnek Hegyalján, hogy időnként egy-egy róka megjelenik a falvakban: az azonban még sehol nem fordult elő, mint ami most Erdőhorvátiban: egy népes rókacsapat mozog teljesen otthonosan a faluban.

Esténként a faluban több rókát látok, mint macskát." Takács Gábor

Nem félnek az embertől

– Pár évvel ezelőtt egy rókapár már lakott a faluban egy elhagyatott udvaron – mondja Takács Gábor, Erdőhorváti polgármestere. – Akkor azt hittük, sikerült a kölykeikkel őket elriasztanunk, de a jelek szerint legalább egy kölyök maradhatott. Ezek a rókák alighanem második generációs leszármazottai lehetnek az akkor itt járt rókáknak. Ezek szemmel láthatóan itt születtek a faluban, Erdőhorvátit érzik természetes közegüknek. A legcsekélyebb félelem nélkül közlekednek közöttünk, nem tartanak az emberektől. Esténként, ha végigmegyek a faluban, több rókát látok, mint macskát. Pár napja egyikük a kocsma udvarán, az asztalon ült zárás után pár perccel.

– Az apósom udvaráról tegnap éjjel két tyúkot vittek el a rókák – mondja Soltész Lajosné, aki a telefonján mutatja a rókát, amelyet lefényképezett. – Hármat meg megtépett. Valamelyik nap egyet meg a templom kőkerítésén láttam fényes nappal mászkálni. Mondják, nem kell félni a rókáktól, de ha így megy tovább, a jószágok elfogynak.

Orosz Miklós át is küldi a képet, amit csinált a rókáról.

– Ez a Vuk úgy járkált a tornácon, mintha mindig oda tartozott volna – mondja.

Keresik a megoldást

Mérgezésben nem gondolkoznak az erdőhorvátiak.

– Egyrészt nem is lehet – mondja Takács Gábor –, de ha lehetne, akkor sem lenne megoldás. Esténként a kutyák is járják a falut, nem szeretnénk, ha bajuk esne. Azonkívül fennáll a veszély, hogy valamelyik gyerek enne a csaliból és ezt sem vállalhatjuk. Lakott területen levadászni sem lehet a vadállatokat. Felvettük a kapcsolatot a rendőrséggel, de ha kapnánk is engedélyt a kilövésre, nem lenne kivel végrehajtatni, mert újraosztás alatt vannak a vadászterületek, folynak a pereskedések és nincs vadász, aki vállalná a feladatot, mert nem akarják, hogy esetleg feljelentsék őket utólag, ha kiderülne, nem is volt jogosult a vadászatra. Emiatt ebben az évben még nem is volt a környéken vadászat, emiatt is szaporodtak el a dúvadak. Még az sem kizárt, hogy a környéken élő farkasok is kiszorítják a rókákat a területükről és azok is bejönnek ide a faluba. Egyelőre csak keressük a megoldást. Azt tudjuk, hogy nem kell félni a rókáktól, de nagy károkat oknak. Ezenkívül azt sem tudjuk, miért nem félnek, azért, mert megszokták az embert vagy veszettek. Ha az utóbbi, mi van, ha egy kisgyerek megsimogatja a beteg állatot annak ellenére, hogy mindenkinek szóltunk, ne próbálja meg simogatni a rókákat, bármilyen szelídnek is tűnnek. Valamelyik nap az óvoda bejáratánál feküdt egy róka reggel, a gyerekek nem mertek tőle bemenni. Néhány tetemet már elküldtünk Debrecenbe. Eddig még nem kaptunk értesítést, ezért gyaníthatóan egyik tetem sem volt veszett. Keressük a megoldást, de egyelőre nem találjuk.

Nem természetes helyzet

– Normális esetben nem kell félni a rókától – mondja Molnár Attila, a Miskolci Állatkert és Kultúrpark igazgatója. – A róka két esetben nem fél az embertől. Ha születésüktől megszokták az ember közelségét, vagy veszettek. Utóbbi esetben a vírus a központi idegrendszert támadja meg, ami kikapcsolja az ösztönt, ami miatt a vadon élő állat elkerüli az embert. Ami Erdőhorvátiban történik, az nem természetes helyzet egyik esetben sem, ráadásul még nagy gazdasági kárral is jár a vadállatok jelenléte. Normál esetben sem az egészséges, sem a veszett róka nem támad emberre, csak akkor, ha sarokba szorítva érzi magát. Azt tudom tanácsolni, ha valaki rókával találkozik, kerülje ki. Semmi esetre se nyúljon hozzá és ne simogassa meg.

- Bánhegyi Gábor -