Itt nemcsak szakmát szereznek, hanem gyakorlatot és tapasztalatot is

Borsod-Abaúj-Zemplén - Róbert Tardonán él, Dávid Sajószentpéteren, Péter pedig Tiszatarjánban. Mi bennük a közös?

Többek között a műszaki érdeklődés. Róbert 16 évesen folyton barkácsolt és szerelt, Péter még kisgyermekként szedte szét az első rádiót, Dávid pedig az ismerősei számítógépeit szerelte és tisztította. Ez az érdeklődés hajtotta őket az Andrássyba, a Bosch duális képzésére.

Ők hárman – 52 társukkal együtt – nemrégiben végeztek, és a sikeres vizsgát követően gyakorlatilag azonnal munkába is állhattak a Boschnál. Az ő példájukat követheti az a 165 diák, aki a következő tanévben kezdi meg, illetve folytatja tanulmányait.

Százhatvanöt diák, azaz (14-15 fős létszámmal számolva) legalább 11 osztálynyi boschos tanuló ül be szeptemberben Miskolcon az iskolapadba. Sok kis településen örülnének ekkora létszámnak az általános iskolában. Ám ami – az egyre csökkenő gyermeklétszám és számos egyéb ok miatt – nekik nem sikerül, az az elmúlt évek erőfeszítéseinek, kitartó munkájának és nem kevés anyagi ráfordításának köszönhetően a cégcsoport miskolci gyárainak sikerült.

Olyannyira, hogy az Andrássyban folyó eddigi két képzéstípus mellé szeptembertől egy harmadikat is indítanak a Bláthyban, tudtuk meg Sándor Csabától, a duális szakképzésért és operátorképzésért felelős csoportvezetőtől, aki azt is felidézte, hogy két osztállyal indult néhány évvel ezelőtt a Bosch duális képzése a (mai nevén) MSzC Andrássy Gyula Szakgimnáziuma és Szakiskolájában a gyártósori gépbeállító 3 éves szakiskolai képzéssel.

Ennek köszönhetően a szakmunkásképzésben már a harmadik évfolyam végzett idén, s immár az első technikusok is „kirepültek”. Helyükre jönnek az újak, egyre nagyobb létszámban.

Sándor Csaba: Minden évben bővültünk, és eddig még mindig volt kellő számú jelentkező. Most az összes végzőst pótolni kell, ráadásul pluszban kell még behozni 14-15 főt, így 86 új diákkal kezdjük a gyakorlati oktatást szeptembertől. Ezzel együtt összesen 165 diákunk lesz, ami azt jelenti, hogy a régió­ban a Bosch a legnagyobb középfokú duális képző ezen a területen.

A jelek szerint jó partnerre találtak ehhez az Andrássyban.

Sándor Csaba: Maximálisan! Rugalmasak, nyitottak, s ha időnként vannak is módszertani vagy véleménykülönbségek a képzést illetően, mindent meg tudunk velük beszélni. Az együttműködés eredményeként a 2016-ban végzett 32 diák közül 22, míg az elmúlt hetekben záróvizsgázott 55 közül 33, azaz 87 fiatalból 55 már a Boschnál dolgozik. És ez a szám még növekedhet, mert a most végzettek közül 12-en jelentkeztek egyetemre, akiket ha nem vesznek fel, jelentkezhetnek nálunk. Azok pedig, akik szeptemberben a Miskolci Egyetemen folytatják tanulmányaikat, a felsőfokú duális képzés keretében továbbra is kapcsolatban maradhatnak velünk.

Mindez alátámasztja, hogy a cégcsoport jó döntést hozott annak idején, amikor elindította a maga Bosch osztályait.

Sándor Csaba: Mindenképpen. A Bosch szakmai osztályai szerint sokkal jobbak ezek a diákok. Mi azért vagyunk, hogy felkészítsük őket a szakmai osztályok elvárásaira. Például a nálunk használt eszközök, rendszerek minden elemét megtanítjuk nekik, míg egy kívülről jövő lehet, hogy olyan iskolába járt, ahol nem helyeztek akkora hangsúlyt a mai termelés vagy karbantartás által preferált területekre. Arról nem beszélve, hogy aki itt végez, akár a 2 vagy 3 éves képzésben, tökéletesen tisztában van azzal, hogy milyen munka folyik itt, mire számíthat, és nem fordul elő, hogy egy-két hónap elteltével feláll, mert ő mást szeretne inkább csinálni.

Az Andrássyban már jól működő képzések mellett szeptembertől egy új technikusi képzés indul az MSZC Bláthy Ottó Villamosipari Szakgimnáziumában. Még lehet erre jelentkezni?

Sándor Csaba: Automatikai technikusokkal bővül a duális palettánk, ami szintén érettségi utáni 2 éves képzés. Az úgynevezett negyedik ipari forradalom, azaz az Ipar 4.0 miatt egyre hangsúlyosabb lesz a villamosipari tudás, ezért nyitnunk kell egy új szak, egy új tartalom és megközelítés felé. Ehhez hamarosan megérkezik egy új industry 4.0-s oktatóeszközünk is, amit szeretnénk beépíteni a képzési rendszerbe. Július végéig várjuk az érettségizett fiatalok jelentkezését erre és a mechatronikai képzésre is, így azok is jöhetnek még, akiket nem vesznek fel a kiszemelt egyetemre.

Hány fővel indul egyik, illetve másik képzés?

Sándor Csaba: A mechatronikai technikusira 30, az automatikai technikusira 14 diákot veszünk fel. Első évben 2 napot töltenek majd a Boschnál és 3-at az iskolában, a következő évben pedig fordul az arány, de mindkettőben hangsúlyos lesz a gyakorlati képzés.

Azontúl, hogy egy piacképes szakmát tanulhatnak a diákok, miért érdemes jelentkezni, mit nyújtanak a számukra?

Sándor Csaba: Tanulószerződést kötünk velük, és az abban foglaltaknak megfelelően munkaruhát, valamint étkezési támogatást is kapnak. Emellett ösztöndíjrendszerünk van, ami függ a tanulmányi eredménytől, és szeptembertől erősebben fog függeni a jelenléttől is, mert szeretnénk a hiányzási rátát a lehető legalacsonyabbra szorítani. Különböző programokat is szervezünk nekik, rögtön az elején például orientációs-csapatépítős rendezvényen ismerkedhetnek az úgynevezett Bosch-­értékekkel, az oktatókkal és erősíthetik az egymással való együttműködést. Bár nem minden évben, de van lehetőség az Erasmus programban való részvételre is, amikor 6 diákot küldhetünk külföldre. Legalább ilyen fontos, hogy a műszaki tudás mellett a szociális és egyéb kompetenciákat is fejlesztjük. És vannak különböző projektjeink, az azokban való részvétellel növelhetik a tőlünk kapott juttatásokat. Nem mellékesen pedig rájuk is vonatkozik valamennyi Bosch-dolgozói kedvezmény, amit a szerződött partnereinknél vehetnek igénybe. Illetve amiről már esett szó, hogy a nálunk tanuló diákoknak munkát is ajánlunk – jóval a vizsga előtt megkezdődnek ehhez az interjúztatások, s amikor végeznek, ismerős környezetben, ismerősök között kezdhetik meg felnőtt életük eme szakaszát.

- Uri Mariann -

Fejlesztik

A beszélgetés során többször is elhangzott, hogy a Bosch nem csak a szakmai ismeretek és a gyakorlat megszerzésére fordít energiát. Mi mindenre még? – kérdeztünk rá.

– Rájöttünk, hogy nem elég csak a szakmai tudás, mert a legjobb diákjaink – hiába ajánlottuk őket több területre is – nem keltek el. Míg azok, akik bár gyengébben teljesítettek a szakmai feladatokban, de jó volt a beszélőkéjük, el tudták adni magukat, és elvitték őket az osztályok. Ezek után készült egy felmérés a cégcsoportnál arról, milyen kompetenciákat és készségeket várnak el a diákoktól. Ebből kiderült, hogy a prezentációs technika, a kommunikációs készség és a problémamegoldás is fontos terület. Egyik sincs beépítve az iskolarendszerű képzésbe, ezért ezzel külön kell foglalkoznunk. Csakúgy, mint a nyelvtudás fejlesztésével – összegezte Sándor Csaba.