A helyi énekkar is vaddisznót főzött Kácson

Kács - Vadakban bővelkedik Kács környéke, helyi vaddisznó került a kondérba.

Nagykorúvá vált a Kácsi Vadfőző Verseny, amelyen idén harmincnyolc csapat vett részt a falu focipályáján kialakított rendezvényhelyszínen. A csapatok sátrai körülölelték a teret, amelyen közben koncertek, tánc és sportbemutatók zajlottak. Nem csupán a vállalkozó kedvű társaságok, hanem az önkormányzat is főzött, vadmalacragu-leves, eperlevél tésztával; vaddisznópörkölt erdei gombával, petrezselymes burgonyával, savanyúsággal; főtt-füstölt csülök és az óriási kemencében sült főtt csülök volt a menü.

Tradíció

– A vadfőző verseny eredetileg egy magánember ötlete volt, a helyszín is más volt, a valamikori fürdő területén tartották. Nagyon szép helyszín kolostorral, hideg stranddal, őshonos fás sétányokkal. Pár évig működött, majd tulajdonosváltás miatt megszakadt a sorozat. Amikor 2006-ban új képviselő-testület alakult a vezetésemmel, úgy gondoltuk, felvállaljuk a tradíciót, így már eljutottunk a 18. rendezvényig. Ez idő alatt már végig itt, a focipályán tartottuk az eseményt – avatott be bennünket a verseny történelmébe Ostorházi István, Kács polgármestere. Elmondta, idén átlagos létszám érkezett, s az ország minden tájáról jöttek baráti társaságok a jó hangulat miatt, idén pedig az időjárás is viszonylag kedvező volt.

Természetesen voltak helyi csapatok is, a rendezvényen fellépő Kácsi Hársfavirág Énekkar tagjai is több kondérban főztek, az egyikben vaddisznópörkölt készült juhtúrós puliszkával, a másikban tejfölös-gombás vaddisznópörkölt kapros galuskával. Természetesen helyi vadból.

– Az első ételhez előabáltuk a húst, mert elég erős íze van. Apróra vágtuk, hagymán, fokhagymán, zöldpaprikán megdinszteltük, hogy jó magas tűzön kapjon egy kis kérget. Aztán befűszereztük babérlevéllel, borókabogyóval, édes paprikával, fokhagymával, s puhítottuk a húst. Vizet nem kapott, vörösbort öntöttünk bele a végén – sorolta a folyamatot Zsigmond Mária, az énekkar tagja. Mint mondta, a puliszkához vízbe öntötték a kukoricadarát, amikor megfőtt, kiterítették asztalra, megkenték juhtúróval és föltekerték. Aki nem szerette, annak sós vízben főztek krumplit.

– Hat-hét éve főzünk a Hársfavirág Énekkarral, csapatépítő jelleggel. Itt mindenki főszakács, általában én találom ki a menüt, de mindenki főz, a receptet letesszük az asztalra és mindenki kipipálja, mit rakott már bele, nehogy az legyen, hogy mindenki tett bele sót vagy más fűszert. Itt mindenki gyakorló házi­asszony, mindenki főz mindennap. Az együtt főzés egy jó közösségi dolog – mesélt a csapatról Zsigmond Mária. Mint mondta, Kács a Bükkben fekszik, van vadásztársaság is, nem nehéz hozzájutni a vadhúshoz, ünnepek alkalmával rendszeresen kerül az asztalra vaddisznó vagy szarvas.

Rendszeresen főznek

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Falugondnokok Egyesülete tejszínes-gombás vaddisznópörköltöt készített nokedlivel. Nagyon örültek, hogy sikerült rókagombát szerezniük hozzá.

– Ugyanúgy készült, mint a rendes pörkölt, de bort nem töltöttünk hozzá, hogy a tejszínnel ne keveredjen, ne legyen baj belőle. A rókagombának különleges, kesernyés íze van, sokan szeretik. Csak tinórunk volt, rókagombát az utolsó pillanatban tudtunk vásárolni, szedni nem sikerült – mondta Bükk-Nánási Dávid. Hozzátette, tavaly is voltak már itt, s minden évben szeretnének eljönni. A közös eseményeken rendszeresen főz a társaság.

– Gyakran készül otthon vad­étel, hiszen magam is vadászom, bár ezt a disznót nem én lőttem. Sokan fogyasztják a vadhúst, hiszen egészséges is, s jobban szeretik, mint a bolti disznót. A vadászok közül sokan tudnak és szeretnek főzni, érzik az ízeket. Én sem vagyok szakács, de szeretem s vállalom, hogy baráti társaságoknak főzök, ízlik is nekik – mesélte Bükk-Nánási Dávid. Mint mondta, otthon tanult meg főzni, először csak besegített, majd magának is főzött, főleg húsételeket szeret készíteni.

Kácson büszkék a kőkultúrára

Kácson 260-280 építmény van a faluban, és további 90 üdülőház. Különböző városokból jönnek ide nyaralni a háztulajdonosok. Szerveznek nyári táborokat is az erdei iskolába, ha emlékezetes programot csinálnak, a gyerekek a hírét viszik a községnek.

– Kács országosan is ismert, hiszen valamikor híres volt a fürdőjéről. A DIGÉP és a Lenin Kohászati Művek dolgozóinak gyerekei táboroztak itt rendszeresen, és a DVTK szakosztályai is jöttek. Elvitték magukkal gyerekkori emlékeiket, így bármerre járok, elég gyakran mondják, hogy ismerik Kácsot – mondta Ostorházi István polgármester.

Jelenleg a térségi értéktár szervezet megalakításán dolgoznak, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében voltak találkozók. Bár Szomolya, Cserépfalu és Cserépváralja a kaptárkövek fő lelőhelyei, Kácson is van belőle. De még több kőkultúrához kapcsolódó emlékük van, például kőhodályok. Az 1870-es években ilyenekben folyt az állattartás, juhtenyésztés, most közfoglalkoztatási programot valósítanak meg az egyik tufába vájt kőhodályban. Vannak remetebarlangjaik is, egyszemélyes lakosztályt vágtak a kőbe az elődök, de szép kőkeresztek, síremlékek is találhatók a faluban.

- Tóth Balázs -