Nepáli óvodának gyűjtenek Miskolcon

Miskolc, Nepál - A terv: Judit összekalapolja a pénzt, László pedig megépíti az óvoda hiányzó részeit.

„Kedves barátaim, kéréssel fordulok hozzátok. Amint azt sokan tudjátok, a közelmúltban Nepálban töltöttem el két hetet; hazaérkezésem sorsfordító volt” – áll abban a levélben, amit a közelmúltban kaptunk Gallai Judit angoltanártól, coachtól. Mint írja: „Célom az volt, hogy az elmúlt négy esztendőt magam mögött hagyva, valahol az Anna­purna lábánál letéve a számos csomagot, újult erővel térjek haza. De ahogyan más dolgok is az életünkben, ez is váratlanul alakult. Igazi mélységeket és magasságokat tapasztaltam meg a kint töltött idő alatt: emberekről, társadalomról, hitről, együttérzésről, s természetesen a saját korlátaimról, határaimról, képességeimről… magamról.”

Segítséget kér

A levél azonban nem csupán élménybeszámolóként született, hanem segítséget kér benne Judit. Nepálban ugyanis elhatározta, segít egy helyi óvodának.

– A kéthetes nepáli utat Narayan Prasad Bhandari szervezte, aki 2005-ben Székesfehérvárra nősült, de minden évben kétszer visz ki csoportot szülőhazájába – kezdte Judit. – Az utazás egyik meghatározó pontja az az esős, borongós nap volt, amikor a helyi óvodába látogattunk el. Narayan Bhandari számára rendkívül fontos, hogy az otthoniakat itthonról segítse, ezért fejébe vette, óvodát épít a helyi gyerekeknek. 2009–2012 között sikerült tető alá hoznia az ovit, ami 80 százalékos készültséggel működik azóta is. A helyiek hálásak neki minden segítségért, támogatásért, hiszen hatalmas terhet vesz le a családok válláról. A gyerekek helyben tanulhatnak írni, olvasni angolul, szakképzett pedagógusoktól. Az ő fizetésüket is Narayan állja itthonról.

Judit még odakint eldöntötte, hogy mindent megtesz azért, hogy az óvodát befejezhessék. Az intézményben szükséges még két csoportszoba kialakítása, a konyha és az iroda befejezése, a vízvezetékrendszer korszerűsítése, a tető cseréje, és nem kevésbé fontos a benti játszószoba és a kinti játszótér kialakítása. Ehhez megközelítőleg hétmillió forintra van szükség. Odakint minden olcsóbban beszerezhető, ezért főként anyagi támogatásra van szükség. „Egy kedves barátom, Pálinkás László, akivel ezt az utat végigjártuk, az építőiparban dolgozik. Ő felajánlotta, hogy amennyiben összejön a szükséges összeg, 2018 januárjában kiutazik, és 2–3 hónap alatt befejezi az óvodát. Ha sikerrel járunk, akkor jövő áprilisban, az új tanév kezdetével már az első osztály is elindulhat, biztosítva ezzel a gyerekek településen való maradását” – mondta Judit.

Hozzátette azt is, ha szállítmányozócég tudna segíteni abban, hogy tanszereket, meleg ruhát juttassanak ki a gyerekeknek ősszel vagy jövő év elején, az is jelentős megtakarítás lenne a számukra. „De megköszönök minden további ötletet, támogatást és segítséget” – fogalmazott.

Miért fontos?

Miért lett számukra fontos, hogy a nepáli óvodán segítsenek? – kérdeztük. László válaszában elmondta, a bakancslistáján mindig is szerepelt a karitatív munka. Ezen túl persze megfogta Lászlót a nepáliak boldogsága, őszintesége, az, hogy végtelen szeretetben élnek egymással. „Nincsenek tudatában annak, hogy szegények, a család együtt lakik, együtt dolgoznak, majd este körbeülik a tüzet, zenélnek, énekelnek” – sorolta.

Judit pedig azért szeretne segíteni a nepáli óvodának, mert ott érezte először, ha támogatja őket, nem élnek ezzel vissza. „A helyieken túl a gyerekek kedvessége is megfogott. Lufit, csokit vittünk nekik. A kicsik akkor láttak először lufit, így a látogatás végére ki is durrantották az összeset. Az édességet azonban elszopogatták, és meglepő módon boldogan osztották meg egymással” – sorolta az angoltanár.

- N. Szántó Rita -

Elérhetőségek:

[email protected]

30/570-7203

www.dhampuskids.com.np