Kedvesebbé, szebbé, boldogabbá tették

Miskolc - Három nyílt órát tartottak pénteken a Hermanban „kicsit másképpen, kicsit színesebben, kicsit izgalmasabban”.

A Herman Ottó Gimnázium idén ünnepli alapításának 60. évfordulóját, az eseményre egész évben több rendezvénnyel emlékeznek meg: pénteken „Nyitott iskola” nappal készültek. Nagy Iván ének-zenét tanít a suliban. Büszke arra, hogy ebben az intézményben taníthat.

Büszke vagyok arra, hogy hermanos vagyok." Kovács Luca

– Hermanos tanárnak lenni jó! Amikor jövök erre villamossal, akkor leszállok a járatról és nem arra gondolok, hogy tovább kell menni – mondta mosolyogva. – Az itteni diákok pozitív szemléletűek, az ének-zenében pedig egy kicsit el is vagyok kényeztetve, hiszen nagyon jó hangszereseink vannak, és énekben is jók.

Büszkék rá

– Ha valaki bekerül ide, egy idő után büszke arra, hogy ide jár – szólt még utánam Nagy tanár úr. Ez így is van, elég csak továbbolvasni:

– Ez egy nagy és különleges ünnep a hermanosok számára – nyilatkozta érdeklődésünkre a 18 éves Kovács Luca. – Büszke vagyok arra, hogy hermanos vagyok! Szeretem hallani, amikor azt mondják, hogy „Hermanosok! Figyeljetek!”.

Luca szerint nem túlzás, hogy „a megye legokosabbjai” szeretnének tanulni – és tanulnak is – a Hermanban, és nekik nagyon fontos az, hogy így is maradjon.

– A mai nap különleges, és nem csak a rendhagyó órák miatt – ezt már Szobeczki Szonja mondta, aki azt is elárulta, hogy a családban ő az első hermanos. – Jó dolog az is, hogy este öregdiák-találkozó lesz, amely a hagyományőrzés szempontjából fontos. Egyrészt összefogja a társaságot, másrészt úgy tudom, a régi diákok visszavágynak ide, ami nem csoda, mert nagyon jó közösségek alakulnak ki minden évfolyamon.

A mai különleges, és nem csak a rendhagyó órák miatt." Szobeczki Szonja

Mit jelent hermanosnak lenni? – vetjük fel a kérdést Dudás Imre igazgató-helyettesnek.

– Hermanos tanárnak lenni nagy szerencse, legalábbis én így érzem. Valószínűleg életem egyik legjobb döntése volt, hogy a Hermant választottam – felelte. – Ez régen volt, 1985 óta vagyok itt. Azóta sok mindent megértem, szerencsére sokkal több jót, mint problémát. Ismét ezt a lehetőséget választanám, bízom benne, hogy még vagy 10 évig lesz lehetőségem élvezni ennek a közösségnek az értékeit.

Dudás Imre szerint a pénteki nap és a teljes év az ünneplésről szól, „kedvesebbé, szebbé, boldogabbá” igyekeztek tenni ezt a napot (is).

– Nem feltétlenül sok 60 év egy iskola életében, de mi úgy érezzük, hogy tartalmas volt ez az időszak, és büszkék vagyunk rá – mondta.

- Juhász-Léhi István -

Ünnepel a Herman

Ünnepelni lehet kifelé és befelé, mindkettőnek megvan a maga funkciója, üzenete. Ha kifelé ünnepelünk, az látványosabb, mutatósabb, csillogóbb. Ha befelé ünnepelünk, akkor az meghittebb, családiasabb, otthonosabb. A Herman Ottó Gimnázium most befelé ünnepelt április 7-én, pénteken. Együtt töltöttünk egy rendkívüli napot diákjainkkal, kollégáinkkal és az érdeklődő szülőkkel. Nyitott iskolának neveztük el ezt a rendezvényt, és valóban péntek délután, rendkívüli tanítási napon megnyitottuk kapuinkat és tantermeinket egymás számára.

...ha valakinek sokat adtak, sokat követelnek tőle; és akire sokat bíztak, többet kívánnak tőle."

Ugyanazt tettük, amit közönséges hétköznapokon, de kicsit másként, sokoldalúbban, színesebben. Rendkívüli órákat szerveztünk, kollégáink vállalták, hogy szakmaiságuk más oldalát is bemutatják, így kerülhetett sor rocktörténeti előadásokra, okoseszközös kulturális kvízre, evolúciós játékra, gombostűvel történő pi-meghatározásra, előadásra a génmanipulációról és a geomorfológiáról. Ezek mellett úti beszámolókat, látványos fizikai és kémiai kísérleteket, számítógéppel vezérelt eszközöket, csodálatos transzformátorokat láthattak és működtethettek a gyerekek. Megadtuk számukra a választás szabadságát, 3 délutáni órára regisztrálhattak teljesen szabadon, minden megkötés nélkül. Névadónkról szóló előadással kezdtük a napot a 800 fős diáksággal. Dr. Hevesi Attila tanár úr osztotta meg gondolatait Herman Ottó életművéről, jelentőségéről gimnáziumunk mottója mentén, „Légy büszke arra, ami voltál és igyekezz különb lenni annál, ami vagy”.

A szünetekben az egész iskola együtt élt, nagy durranással, gitárkoncerttel és a tanárzenekar előadásával leptük meg a gyerekeket. Késő délután magyar táncházzal fejeztük be a rendkívüli Herman-napot a jelenlegi diákjaink számára.

De gondoltunk a régiekre is. Este 6 órakor megnyitotta kapuit az I. Hermanos Öregdiák Találkozó. Szükségesnek véljük a gimnáziumhoz való tartozás érzését erősíteni ebben a jelenlegi értékválságos világban. Nagyon fontosnak tartjuk a valahova tartozás érzését megélni, felfedezni és felfedeztetni. A magyar pedagógia fellegvárainak tekinthető nagy múltú iskolák, városunkban is, ezt az érzést évszázadok óta ápolják diákjaikban. Nekünk, a most 60 éves gimnáziumunk jelenlegi vezetőinek az is a feladatunk, hogy érzésben, hovatartozásban utolérjük az évszázados iskolákat.

Emberi és vezetői hitvallásunk szerint, „ha valakinek sokat adtak, sokat követelnek tőle; és akire sokat bíztak, többet kívánnak tőle”. A múltunk kötelez, a mércét magasra emelték elődeink, szükséges, hogy a jövőben úgy feleljünk meg a minőség iránti igénynek, hogy közben alkalmazkodunk a modern kor kihívásaihoz. Herman Ottó polihisztor tevékenysége példa erre, s reméljük, hogy születésnapi ünneplésünkkel az ő tudományosságát, szakszerűségét, sokoldalúságát, emberi színességét bizonyította a 60 éves Herman Ottó Gimnázium.

Szerzőnk a miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatója.