Tíz kicsi indián

Az idén tízéves a Műút irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat, Miskolc irodalmi lapja. Emlékszem, milyen elképesztő erők szabadultak fel az induláskor, milyen szellemi potenciál. Varázslóinas a palackból. Zemlényi Attila írása.

Köszönet érte, tíz év nagy idő egy ember életében, konkrétan egyvalahanyada. Nem tudjuk ötöde, hatoda, negyede vagy nyolcada. Mindenképpen sok idő, mindenképpen nagy.

Mi történt az elmúlt tíz évben? Mi történt az országban? Mi jó városunkban? Mi ebben a lapban? Mi történt bennünk? Bennem?

Emlékszem, milyen elképesztő erők szabadultak fel az induláskor, milyen szellemi potenciál. Varázslóinas a palackból. Milyen volt szervezni, elképzelni, megvalósítani az első lapszámot.

Hogyan vittük el bemutatni Tokajba és Szigligetre, miként aratott minden szekértáborban osztatlan sikert. Hogy fogadták az elsőt itthon. Volt olyan hang, amely azt mondta, hogy ezt a szépséget, gazdagságot egyszerűen nem lehet fenntartani, hogy ez a szerencsés konstellációnak köszönhetően, véletlenül sikeredett így. Most, mikor ezeket a sorokat írom, épp az ötvenkilencediket csináljuk ugyanazon a színvonalon.

Egy évtizedes, tudatos építkezés beért, és országosan is elfogadott lett, álljon itt néhány vélemény a tavaly év végi szakmai megítéléséről.

Csak az elmúlt év országos toplistáit figyelembe véve elmondható, hogy a 2016-os év legjobb irodalomkritikája (és a 3. helyezett is) a Műútban jelent meg, valamint az elmúlt év legjobb folyóiratszámának a Műút 056-os lapszáma bizonyult. Valamint az év legjobb szépirodalmi közlései, figyelembe véve a Műút felfedezettje is – egy a lapban publikált verssel –, ott volt a legjobb tíz között.

Bizonyítottunk a könyvkiadás terén is, bár kis kiadónak minősülünk, az elmúlt időkig 29 könyv jelent meg a kiadásunkban, s idén is további 5 könyv kiadása biztosított. A minőségét igazolhatja, hogy például Beck András Karinthy-könyve Artisjus-díjat kapott.

Rendezvényeink több sorozatban futnak.

Ezek közül az egyik: „A Műút a könyvtárba vezet”, melynek jelenleg az 50. eseményénél tartunk. Ennek keretében eddig a magyar szépírók, valamint több művészeti ág legjobbjai vendégeskedtek Miskolcon.

Szöveggyár és Deákpoézis évek óta működő utánpótlásnevelési projektek, amelyen több száz fiatal alkotó vett részt, sokan közülük már pályára álltak, kötet előtt állnak, szerkesztő kollégák lettek. Külön említésre méltó egy – teljesen a laphoz, illetve a Szöveggyár táborhoz kapcsolódó – csoportosulás, amely Gömbhalmazként definiálta magát, és egytől egyig a tanítványokból verbuválódott.

A kiadvány indulása óta eltelt időben újra felrajzolta Miskolcot a kortárs irodalom térképére – mára az olvasóközönség egyöntetű véleménye szerint az egyik legfontosabb és legszebb lapról van szó. A Műút Miskolcon kiadott, kulturális, művészeti magazin, amit minden alkotó, befogadó, szakmai szereplő egy Miskolcon létrehozott, a miskolci kulturális gondolkodást reprezentáló orgánumnak tekint. Ez van.

Akár örülhetnénk is. Ha nem lenne az egész folyóirat-kultúra válságban. Ha nem lenne az egész támogatási rendszer bizonytalan, ha nem lenne a Műút kiadási fedezete sokszor kétséges, ha nem lenne ha.

Köszönet és hála jelenlegi és exmunkatársaimnak:

Antal Balázsnak, Borkúti Lászlónak, Bujdos Attilának, Jenei Lászónak, Kabai Lórántnak Kishonthy Zsoltnak, Papp Zoltán Gábornak, Simon Gabriellának, Szurcsik Jánosnak és Tellinger Andrásnak jeles szerzőnk Nyilas Atilla soraival:

„Tíz év alatt robbantál fel bennem” –

kezdődött egy félbeszakadt versem.

Elhomályosulnak, el is vesznek,

fényes képek, szívszorító dallam,

és legvégül az érzés is lassan…

Szerzőnk a Műút irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat főszerkesztője.

- Zemlényi Attila -