„Őseidnek szent hitét, nemzetednek gyökerét”

Szikszó - Szikszón újra áll a székelykapu. Immáron méltó helyen. Fölemelték a sárból, felújították, s ezúttal nem az óvoda udvarán, hanem a főút menti szoborparkban helyezték el, hirdetvén újfent, hogy a kapu: ."kiút az életbe és határ a porta és a külvilág között. Megálljt parancsol a betolakodónak és kitárul a jó szándékkal bekívánkozó előtt."

Az újjáélesztő közbeavatkozás egy székely embernek köszönhető, Bartha Ferencnek, aki a romániai, marosvásárhelyi forradalom idején tanúsított helytállása következtében, kényszerből Magyarországra menekülve Szikszón talált befogadó közösséget.

Bartha Ferenc húsz évet töltött el önkormányzati képviselőként a gyarapodó város szolgálatában. Közreműködésével jött létre – többek között – testvérvárosi kapcsolat a fürdőjéről messze földön híres, erdélyi Szovátával, illetve az összetartozás kifejezéseként a szovátaiak egy csodálatos, műremek székelykaput ajándékoztak a szikszóiaknak.

Gyönyörű ünnepség, szertartás keretében – annak rendje, s módja szerint – avatták fel és áldották meg a nemzetben erős ácsolatokat kifejező „ajándékot”. A hagyomány szerint a hónaljkötésekben mindig üzenő feliratok találhatóak. Ezúttal a legkifejezőbb: “Őseidnek szent hitét, nemzetednek gyökerét – testvér – el ne hagyd soha!”

Talán e nemes indíttatástól vezérelve jó ötletnek tűnt a felállítás helyszíne, az óvoda udvara, itt ugyanis a gyerekek és a szülők eleven kapcsolatba kerülhettek eme organikus tárggyal.

Időközben azonban kiderült, hogy tömegsírt rejt a mély. Mégpedig a 2. Ukrán Front katonáit temették el itt. Az ukránok jelezték, kegyeleti helynek tekintik a területet, sérelmezték, hogy a részlegesen feltárt sírokból csontok kerültek át a szikszói temetőbe, sőt a létrejött kormányközi szerződés keretében átfogó feltárás kezdődött az óvoda udvarán.

A székelykaput gyökerestől kiemelték, s félredöntötték. Később meg is feledkeztek róla. Olyannyira, hogy állaga megromlott, félő volt, hogy elenyészik hányatottságában.

Ekkor lépett közbe Bartha Ferenc. Saját költségén az általa ügyvezetett Szikszó Víz Kft. területére szállíttatta a műalkotást, hozzáértő lelkes emberekkel felújíttatta. Csak az volt a kérdés, hová helyezzék el, hogy azután “az idők végezetéig ne háboríttassék”.

A főút mentén, a forgalmas bevásárló központok szegletében maradt egy meghitt, fákkal körülölelt kis park, ahová korábban Aba Sámuel szorát állították. Ide valóban beleillik a székelykapu a maga kifejező világával. Mondták is a népek: nézd micsoda székelykapuja lett Szikszónak.

Igen, lett. Jószándékú egymásratalálásból.

Szebb mint valaha.

ÉM