Papírból lesz bioetanol, s abból energia - mindez Miskolcon

Miskolc - A fiatalok erjesztő­készüléket készítettek, és fermentációs kísérleteket végeztek.

Nemrég megérkeztek Miskolcra azok a külföldi diákok, aki a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium tanulóival együtt nemzetközi, természettudományos munkában vesznek részt, az Erasmus+ projekt segítségével. TNemrég el is kezdődött a komoly munka, az új kísérletek megvalósítását közös tervezéssel kezdték a fiatalok.

Enzimek segítségével

Feczkó Botond, a Jezsuita gimnázium végzős diákja lelkesen magyarázza, min dolgoztak a projekt első évében, azaz tavaly. A feladat nem volt egyszerű, hiszen papírból kellett előállítaniuk elektro­mos áramot. Mindez Bécsben történt. Kérjük Botondot, magyarázza el nekünk, hogy sikerült ez, hisz a hétköznapokban ilyesmiről nem nagyon hallunk.

– A papírt cellulóz építi fel. Ezt monomerjeivé bontottuk enzimek segítségével, majd élesztőgombát adtunk hozzá, hogy etanol fejlődjön. Ezután az etanolt desztilláltuk, majd hígítottuk, végül beletöltöttük egy galvánelembe, és így a galvánelem segítségével elektromos áram fejlődött –sorolja Botond lelkesen. Hozzáteszi: igaz, a gyakorlatban nem nagyon használják ezt a módszert, mert nem elég nagy a rendszer hatásfoka, inkább a bioetanolt részesítik előnyben. A kísérletek folyamán egyébként ezt is kipróbálták a diákok, bioetanolt töltöttek a galvánelembe.

Botond tapasztalata szerint azonban a természettudományos ismereteken kívül nagyon sok más haszna is van a nemzetközi projekteknek. Például a kapcsolatépítés más országok diákjaival, amire majd a későbbiekben is lehet támaszkodni, és természetesen az angol nyelv gyakorlása, amire ma már nagy szüksége van mindenkinek.

Ezek után aztán nem csodálkozunk, amikor Botond elárulja, hogy molekuláris bionika mérnök szeretne lenni, miután diplomát szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

Személyes kapcsolatok

Mivel 9 ország diákjai dolgoznak együtt, nem nehéz külföldi fiatalokat találnunk. Emma Barickmanova Csehországból érkezett, és ugyanolyan lelkes, mint Botond.

– A tanárom javasolta, hogy vegyek részt ebben a projektben. Nagyon örültem neki, és nagyon lelkes vagyok, hiszen olyan kérdéseken dolgozunk, ami engem a jövőben is érdekelni fog. De ezenkívül megtanultam, mit jelent nemzetközi csapatban együtt dolgozni, hogyan kell más ország diákjaival kommunikálni. A felmerülő biológiai és ökológiai kérdések sokat segítenek majd a pályaválasztásban – mondja Emma. Aztán ő is csillogó szemekkel mesél arról, hogy állítottak elő papírból bioetanolt, abból pedig energiát. Megtudjuk, a brnói gimnázium diákja, de az USA-ban szeretne továbbtanulni.

– Ez a projekt kétéves, általában eddig tartanak az Erasmus+ projektek, de mi már 10 éve veszünk részt ilyesfajta együttműködésben – ezt már dr. Demjén Péterné Rivasz-Tóth Kinga, a Jezsuita gimnázium nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatóhelyettese mondja lapunknak. – Természettudományos projektről van szó, aminek segítségével 9 ország 10 középiskolája dolgozik együtt. Célunk, hogy fejlődjön a diákok természettudományos ismerete, idegennyelv-tudása és hogy egyfajta interperszonális készségeket szerezzenek. A miskolci találkozás célja tulajdonképpen a következő munka előkészítése. Ezen most 5-5 diák vesz részt, akik majd mentorként dolgoznak a következő találkozón Brnóban, ahol a megújuló energiaforrások etikai felhasználásáról lesz szó. Mert a programnak ez is az egyik érdekessége, hogy kortárs mentorok segítik a munkát – teszi hozzá az igazgatóhelyettes. Megtudjuk tőle azt is, hogy a külföldi diákokat a gimnázium diákjainál szállásolták el, így valóban személyes kapcsolat alakul ki a fiatalok között, és a gyakorlatban tapasztalhatják meg, hogy mit jelent nemzetközi terepen közösen dolgozni.

Erjesztőkészülék

A két év alatt összesen 20 diák vesz részt a projektben, ők azok, akik el is utaznak a különböző országokba, tudjuk meg dr. Velkey László projektkoordinátortól. Ők azonban ismereteiket átadják diáktársaiknak a különböző fakultációkon, így az iskola sok-sok tanulójához jut el a projekt segítségével szerzett tudás. Ahogy már a diákoktól is hallottuk, az első évben a megújuló energiaforrások közül a biogáz erőhajtása volt a cél.

– A diákoknak saját maguknak kellett elkészíteniük azt az erjesztőkészüléket, amit elvittünk Németországba, ahol egy nagyon jól felszerelt laboratóriumban, nemzetközi csoportokban dolgoztak együtt. Három napon keresztül fermentációs kísérleteket végeztek, biotechnológiai módszerekkel, a végeredmény pedig a biogáz kimutatása volt. Idén Franciaországban voltunk hasonló gyakorlaton, de ezen más tanulóink vettek részt – sorolja dr. Velkey László.

Hegyi Erika