Helyi közélet

2016.10.23. 12:47

„Hallottuk a lövéseket a Szent Anna templomnál…”

Miskolc - Halász Vince szirmai kohász, nyugdíjas visszaemlékezései 1956 őszére.

Miskolc - Halász Vince szirmai kohász, nyugdíjas visszaemlékezései 1956 őszére.

1931-ben született Szirmán, azóta is ott él. A diósgyőri kohászatban 1949 és 1991 között dolgozott, így a vasgyárban érték 1956. októberének eseményei. Halász Vince emlékei.

„Kicsit félelmetes volt”

„A kohászatnál, a finomhengerműben dolgoztam mint időelemező. Végeztük a munkánkat, majd jött a hír, hogy az 1-es kapunál jön a tömeg a DIMÁVAG-nál.

Abban az időben a kohászatban betanított munkások dolgoztak javarészt. Ráadásul többnyire vidékről. Egy kicsit félelmetes volt a tömeg, ahogy azt kiabálta, hogy aki magyar, velünk tart. Bejárták az egész kohászatot, miközben egyre nőtt a tömeg. A kohászattól a sokaság egy része az egyetemre ment, én később kerékpárral igyekeztem követni az eseményeket és elég sok mindent láttam. Meg is ijedtem jó párszor”.

Agyonlőtték

„A kohászatból a munkaügyön mindenkit ismertem. A főosztályvezető ott volt az első sorban, akiről nem gondoltam volna mindezt. Utána bejártunk a kohászatba, de sztrájkoltunk. Később, amikor Oprendeket agyonlőtték, akkor már nem volt buszjárat. A kohászatból Szirmára gyalog mentünk haza. Hallottuk a lövéseket a Szent Anna templomnál.

(…) Láttam szovjet katonát pisztollyal hadonászni a Sötétkapu egyik ablakából. Az emberek az akkor még álló Szinva-híd felé menekültek, ami beszakadt. A Városház téren géppuskafészek volt, a csöve a fő utca felé nézett”. „Világéletemben kerültem a balhékat, mert gyerekkoromban sok borzalmat láttam a II. világháborúban. Ezért féltem ’56-ban is.

Szirmán nem voltak komolyabb történések. A most közösségi házként – korábban tanácsháza – üzemelő épületről leverték a vörös csillagot.

(…) A nagybátyám nagyon jó ezermester volt, ő disszidált ’56-ban: Amerikában szépen boldogult. A forradalom leverése után a rendszer megpróbált az emberek kedvébe járni, hiszen tudták, hogy a végsőkig nem lehet a húrt feszíteni. Az éhes has mindenre képes”.

- ÉM -


Tények

Oprendek Sándor: 1956. november 4. után Miskolcon államvédelmi őrnagy volt. A munkástanácsok betiltása miatt felvonulókra a szovjet csapatok és karhatalmista egységek 1956. december elején sortüzet adtak. A vérengzés ellen tiltakozók a laktanyához vonultak, majd benyomultak a laktanya területére. Eközben Oprendek Sándort tisztázatlan körülmények között lelőtték.

DIMÁVAG: A Diósgyőri Acélművek egykor az ország egyik legnagyobb kohászati komplexuma, Miskolc legnagyobb munkaadója volt. A második világháborút követően az állam nehézipari központtá kezdte fejleszteni Miskolcot, 1948-ban lett DIMÁVAG a gyár neve. 2009. február 23-án bejelentették, hogy a DAM 2004. Kft. befejezi a tevékenységét, ezzel a több mint két évszázados múltra visszatekintő diósgyőri kohászat megszűnt.

1-es kapu: Az Ógyár téren található. A „hőskorban”, műszakváltás idején több mint 20000 munkás váltotta egymást a helyen.

Időelemző: Az a személy, aki a különféle munkák elvégzésére szükséges időt a munka minden mozzanatának részletes, pontos megmérése alapján kiszámítja és a normát megállapítja; időelemező.

A normások: Kiszámították az új normát. A normás naponta felmérte a brigádok teljesítményét.


„Este 6 felé törték rám az ajtót”

Miskolc - Fodor Lászlóné Aranka a lakásuk erkélyéről megdöbbenve nézte, mi történik a rendőrség előtt.

 

 

 

Gyakorlóruhában, öt napig volt akadémiai tag

Tarcal - Se hős, se mártír nem lettem – mondja a tarcali Leskó Imre.

 

 

 

 

Forradalmi gyerek, született 1956-ban

Emőd - Várandósan élte meg az 1956 októberi eseményeket Kovács Miklósné Emődön.

 

 

 

„Érezni lehetett a levegőben, lesz valami”

Miskolc - A most 85 esztendős és jó egészségnek örvendő Homonnai György gépkocsivezetőként élte végig aktív pályafutását. Mint elmondta, 1952-ben vitték be katonának és három esztendőt szolgált végig és kitanulta a sofőrséget.

 

 

Tarjánban lőttek, Nádasdon nem

Borsodnádasd – Az utána következő évek ébresztették rá őket a rémtettekre.

 

 

 

 

 

 

Megkésett emlékérem, soha el nem feledhető emlékek

Miskolc - „Arra emlékszem, hogy édesapámért jött egy nagy, fekete autó.”

 

 

 

 

Későn ébredt, lemaradt a disszidáló társaitól

Nagybarca - A forradalom idején 18 éves Dénes Károly akkor már két éve dolgozott a helyi bányában. Családja a Zsil völgyéből menekült el 1940-ben a román vasgárdisták elől, így került Kisbarca bányatelepére.

 

 

„Vissza akarom adni magukat a családjuknak”

Mályi - Görbebotokkal védték a katonai felszereléseket az oroszoktól.

 

 

 

 

„Az a csend, az borzasztó volt…”

Sárospatak - „Ahogy haladtunk, egyre több ablak nyílt meg felettünk, néhányukból a nemzeti zászlót is lengették.”

 

 

 

„Kínoztak, vallattak, letépték a körmünket”

Miskolc - Kozma József 20 éves vájár volt az ’56-os forradalom idején. Most könnyeivel küszködve emlékezett vissza.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában