Bő és jó a szőlőtermés a Bükkalján

Bükkalja - A borvidéken is felismerték, a minőség felé kell elmozdulniuk, s versenyeztetni kell boraikat.

A vége felé jár a fehér szőlőfajták szürete a Bükkaljai borvidéken, már csupán a késői érésű fehérek egy része, illetve a kék szőlők többsége van a tőkéken. A termés idén jó közepes, a minősége viszont nagyon jó, a savak megmaradtak a szemekben, nem bomlottak le. A szemek egészségére sem lehet panasz, a térségben csak egy-két helyen tett kárt a lisztharmat. A kékfrankos szürete is megkezdődött, 18-as a cukorfoka, ami fölmehet 20-ra is.

Édesapám kezdte a borászkodást, és magam 15 éve kapcsolódtam be. Hajdu Ádám

– A szüretkor jó idő volt, nincs gátló tényező, akkor van probléma, amikor megsül a szőlő. Eső esetén sincs nagy baj, bár akkor hígul a mustfok – mondta Szente Imre, a Bükkaljai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke. A terméssel nincs baj, az árakkal viszont annál inkább. Volt olyan fajta, ami nem is kellett a felvásárlóknak, le kell viszont szedni.

– Az import borok miatt van probléma, ezek literje még mindig harminc eurócentbe kerül, olcsóbb, mint egy kiló szőlő. Ez a nagy baja az ágazatnak, ezzel a hegyközségek nemzeti tanácsa is tisztában van. A termelők kedve elmegy a borvidéken is, zsugorodunk, folytatódnak a kivágások. Előbb-utóbb pedig a bor behozatalából is kimaradnak majd a magyar szereplők. Érdekes, hogy a környező országba nem tudják bevinni ezeket a borokat, amelyek végül a multinacionális üzletláncok polcaira kerülnek 9 fokosan, keverve a magyarral. A normál borok alkoholtartalma egyébként 11,5–13 százalék – tért ki a szőlészeket, borászokat sújtó problémára Szente Imre.

Egészen novemberig

A bogácsi borász, Hajdu Ádám is elégedett az idei eredményekkel. A leánykát szüretelték először, majd a cserszegi fűszeres muskotály következett, illetve a turán, a portuguiser. A cukorfokok 19 felett alakultak, 20–21 is volt, amelyből komoly dolgok is születhetnek. A nyár megfelelő csapadékot hozott, s a napsütés is kedvező volt a vidéken. Arrafelé fagy nem volt, aki megfelelő növényvédelmet biztosított ültetvényeinek, az szép szőlőt szed. A sok eső miatt viszont vékonyabb lett a bogyók héja, így válogatni kellett a szemeket. További esőkre viszont a szüret idején már nincs szükség. Ők szeptember 8–10 körül kezdték a szüretet, amely eltart egészen novemberig, hiszen sok fajtát termesztenek Mezőkövesd, Szomolya határában, de van ültetvényük Bogácson, Cserépfaluban, illetve Mályiban is, utóbbi dűlőiben kékszőlőik vannak.

A palettájuk széles, a fehér illatos fajtáktól a hordós érlelésű rozén keresztül a vörösekig, muskotály, muscat ottonel, cserszegi fűszeres, chardonnay, olaszrizling, zeni, cabernet sauvignon, cabernet franc, medina, turán, kékfrankos, a zweigeltből és a portuguiserből perid rozét készítenek.

– Édesapám kezdte a borászkodást, és magam 15 éve kapcsolódtam be. Két pincénk is van Bogácson, ahol értékesítjük a bort. Többségében lédig borokat készítünk, de egyre több a palackos is, a minőség irányába szeretnénk elmozdulni. A cél, hogy kilencven százalékban palackozott boraink legyenek. A tendencia is efelé mutat és árban is más – árulta el törekvéseikről Hajdu Ádám.

Elárulta, mindig virradatkor indulnak ki szüretelni, s délelőtt 10–11 óráig dolgoznak, hogy minél hidegebben kerüljön a pincébe a szőlő, így megmarad a zamata. Ezen a vidéken egyébként komoly seregélycsapatok is meg szoktak jelenni, amelyek ellen védekezni kell. A tolvajok nem jellemzők, de vadkár előfordul, az őzek, fácánok, sőt a rókák is csipegetik a fürtöket.

Évek óta állandó szüretelő brigáddal dolgoznak, picit többet is adnak nekik, így visszajárnak hozzájuk. Sok gazda panaszkodik persze, hogy egyre nehezebb jó idénymunkásokat találni, ismeretség kell hozzá.

Közös arculatot is

A közelmúltban a borvidék több szereplője, a három táj­egység két tucatnyi szőlésze és borásza is összeült, hogyan tehetnék ismertebbé az itt készült borokat. A legnagyobb problémaként azt említették, hogy nincs palackos bor, de közös arculatot is szeretnének kialakítani, például egy logót.

– Ha jó bort tudunk készíteni, akkor meg tudjuk nyerni a fogyasztókat. Eredmények kellenek a borversenyeken. Szép borok készülnek, de nem méretik meg őket – mondta Szente Imre. A megbeszélésen szó esett az Eszterházy Károly Egyetemmel való együttműködésről is, annál is inkább, hiszen ez a környék régen az Egri Borvidékhez tartozott, csupán 1970-ben lettek önállók.

- Tóth Balázs -

Négy ára van a szőlőnek, mégsem jó mindenkinek

Tokaj - A tolcsvai székhelyű Grand Tokaj Zrt. szerződött termelőinél már zajlik a szüret. Az úgynevezett A- és B-szüret már be is fejeződött, de nem minden termelő elégedett a kapott árakkal.