Újra beszél és jár a szívinfarktuson és stroke-on átesett asszony

Miskolc - A ritka eset jól példázza, milyen jó döntés volt a vascularis centrum létrehozása.

A B.-A.-Z. Megyei Kórház szív- és érrendszeri betegségek gyógyításával kapcsolatos osztályai egy közös (vascularis) centrum keretei között működik együtt márciustól. A közös célt így fogalmazta meg a keddi sajtótájékoztatón dr. Csiba Gábor főigazgató: „Ne essenek ki a lyukakon a betegek!” Magyarázata szerint az érsebészet, az endovascularis (éren belüli) beavatkozásokat lehetővé tevő radiológiai centrum, valamint az angiológiai osztály közötti, az eddiginél is összehangoltabb, szorosabb együttműködést indokolja, hogy az intézményben évente több mint 8 ezer, az érbetegség valamilyen formájában szenvedő beteget látnak el. Az érbetegek akut ellátásának hatékonyabbá és gördülékenyebbé tételét két TIOP-os pályázat is segítette.

Elzáródás más-más helyen

A – hosszú nevű – stroke, vascularis, általános neurológiai és toxikológiai osztályon (SVANTO-n) évek óta kiemelkedő számban végeznek intravénás vérrögoldás. Emellett egyre többször alkalmazzák – a centrum létrehozása óta 24 órában – a mechanikus vérrög-eltávolítást is olyan esetekben, amikor az előbb említett beavatkozás nem végezhető el vagy nem hatékony.

– Míg a korábbi gyakorlat szerint a mentők egyes esetekben már a beteg otthonában megkezdték a vérrögoldást, ma már tudjuk, hogy a stroke esetén is egy a dolgunk: minél előbb a megyei kórház SVANTO-jába juttatni a beteget – fűzte hozzá dr. Breitenbach Géza, az OMSZ regionális igazgatója, emlékeztetve arra, hogy a hatékony vérrögoldásra három, illetve négy és fél órán belül van lehetőség.

Az Országos Mentőszolgálattal kötött megállapodás szerint az érbetegek a lehető leghamarabb kerülnek az intézménybe, az egyébként nem egy épületben lévő vascularis centrum bármely kapuján is érkezzenek, mindenütt egységes szemléletű ellátást kapnak, s esélyt kapnak arra, hogy gyógyultan távozzanak. Mint az az asszony, aki esetét ismertették.

Egyszerre kettőtől mentették meg...

Az évi több ezer stroke-os és szívinfarktusos eset közül a Lakatos Mihálynéé (72) azért mondható ritkának, mert nála mindkettő bekövetkezett. Miután megállapították nála a szívinfarktust, a vizsgálatok közben a szívfibrilláció nyomán elszabaduló másik vérrög az agyában is elzáródást okozott. Az orvosok közösen úgy döntöttek, hogy előbb az agy működését próbálják helyreállítani, minthogy a szívizom valamennyivel tovább bírja az oxigénhiányt.

– Számomra is felemelő volt, amikor a beteg, aki az elzáródás következtében elvesztette beszédkészségét és lebénult a jobb oldala, az éren belüli vérrög mechanikus eltávolítása után már a műtőasztalon beszélni kezdett, s minden végtagja újra mozgott – mondta Lázár István, azon kevés orvosok egyike, akik ezt a beavatkozást Magyarországon el tudják végezni. Jutott idő a szívkatéterezésre is, így a beteg hamarosan gyógyultnak tekinthető. Mikor meglátogattuk, elmesélte, aznap hajnalban arra ébredt, hogy gyorsan ver a szíve, fáj a mellkasa és a háta. Egy darabig várt, hátha elmúlik, de aztán hívta a mentőket. A következő két nap kiesett az emlékezetéből, csak az orvostoktól tudja, min ment keresztül.

– Hálás vagyok mindenkinek, aki segített rajtam – osztotta meg velünk. Nála alighanem csak három unokája hálásabb, hogy megmentették a nagymamájuk életét.

- Szalóczi Katalin -