"Olyan ez a program, mint Mátyás király ajándéka"

Miskolc - A civilek tiltakoznak a miskolci önkormányzat intézkedési terve ellen.

Csak formálisan tett eleget az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) utasításának Miskolc, és érdemben továbbra sem foglalkozik a számozott utcai lakók százainak helyzetével – írják közleményükben a tiltakozó civil szervezetek. Köztük van a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Iroda (NEKI) is, akik szerint a miskolci önkormányzat által elfogadott Helyi Esélyegyenlőségi Program részét képező intézkedési terv elfogadhatatlan, és a legelemibb elvárásoknak sem felel meg. Éppen ezért az EBH-hoz fordultak, azt szeretnék, ha a hatóság elérné, hogy megfelelő intézkedési terv szülessen.

500 ezres bírság

A történet tavaly nyáron kezdődött, amikor az EBH megállapította, hogy Miskolc közvetett módon hátrányosan megkülönböztette a számozott utcai lakókat azáltal, hogy az önkormányzati lakásokból álló városrész felszámolását megfelelő elhelyezés biztosítása nélkül kezdte meg. A hatóság 500 ezer forint bírság megfizetésére, és az érintettek megfelelő elhelyezésére vonatkozó intézkedési terv kidolgozására is utasította az önkormányzatot. A városvezetés több fórumon is megtámadta a határozatot, majd a jogerős döntés végül az volt, végre kell hajtania a hatóság döntését.

A miskolci testület áprilisban fogadta el a Helyi Esély­egyenlőségi Programot (HEP), amelynek része volt az intézkedési terv is. Ezen belül olvashattunk a szociális lakásügynökségről is, amelyet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat működtet, és a szervezet dönt majd arról is – más civil szervezetekkel együttműködve –, hogy kik költözhetnek ezekbe a lakásokba. Az elfogadott intézkedés szerint 30 lakás kerül a szeretetszolgálat kezelésébe, négyről már tudni, ezek a számozott utcán vannak.

„Csak a töredéke”

A program ezen részét kifogásolták a civilek. Mint közleményükben írták: „Az önkormányzat sem a terv elkészítéséhez, sem annak végrehajtásához nem rendelt tényfeltárást, illetve forrást sem különített el rá. A program lakhatással kapcsolatos egyetlen eleme a Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével létrejövő Szociális Lakásügynökség, mely a lakhatás nélkül maradt családok befogadásáról fog dönteni. A terv 30 lakást különít el erre a célra, mely nyilvánvalóan a töredéke annak, amelyre szükség lenne az eljárás korábbi adatai alapján. Jelenleg a számozott utcákban még mintegy 100 család él. A már kiköltöztetett és önként szétszéledő családok kompenzálása is teljesen hiányzik a programból”.

– Az esélyegyenlőségi programból nem kapunk választ arra sem, hogy a már kiköltöztetetteket és az önként szétszéledőket kompenzálja-e valamilyen módon a város. Pedig erre az EBH-határozat szerint külön ki kellene térnie a tervnek – fogalmazta meg kétségeit Muhi Erika, a NEKI igazgatója. Úgy véli, a jogerősen megállapított diszkriminációs gyakorlat felszámolása és megfelelő kompenzálása érdekében az önkormányzat részéről jóval komolyabb felelősség- és kötelezettségvállalásra lenne szükség.

„Olyan ez a program, mint Mátyás király ajándéka, hoztak is meg nem is… Ráadásul nem oldja meg az ott élők lakhatási helyzetét. Nem beszélve arról, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Program elfogadása kötelező ugyan – pályázati források elnyeréséhez elengedhetetlen –, de annak végrehajtására semmi nem kötelezi az önkormányzatot” – magyarázta az igazgató.

Más kötelezettség nincs

– Az önkormányzat minden tekintetben eleget tett az EBH-határozatban foglalt kötelezettségeknek, amelyek a következők voltak: 500 ezer forint bírság megfizetése, határozat honlapon közzététele, eljárás költségének megfizetése, intézkedési terv elfogadása – ezt Koczák Szilvia városházi szóvivő mondta a civilek azon vádjaira reagálva, miszerint csak formálisan tettek eleget a hatóság döntésének. Hangsúlyozta azt is, ezeken túlmenő kötelezettséget az EBH-határozat nem tartalmazott.

Kik vettek részt az intézkedési terv elkészítésében? – kérdeztük. A szóvivő felsorolta: a miskolci önkormányzat, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Belügyminisztérium, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a MIK Zrt.

Az intézkedési terv nem csak a Máltaival kötött szerződésből áll, tartalmaz a közegészségügyi helyzet javítására vonatkozó részt, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek helyzetével foglalkozó fejezetet is.

- N. Szántó Rita -