Olyan ismert volt az író, akár a tévésztárok

Miskolc - Az író dédunokája volt a vendége a Móra Ferenc-emléknapnak.

Vészits Andrea maga is híres elődje foglalkozását űzi, író, forgatókönyvíró, dramaturg, és olyan híres filmek szöveg- vagy forgatókönyve fűződik a nevéhez, mint a Szabó Magda regényét feldolgozó Az ajtó, a Móricz-regény Rokonok, a Sztracsatella vagy az Édes Emma, drága Böbe.

– A dédapám olyan ismert volt az ő idejében, mint a mostani tévésztárok – próbálta magyarázni az avasi Móra Ferenc könyvtárban rendezett emléknapra meghívott gyerekeknek. Meséli, volt rajongó, aki miatta utazott el Szegedre (ott élt az író), sorban álltak nála autogramért, és előfordult, hogy olyan, Németországban feladott csomagot is megkapott, amelyre mindössze annyi volt írva: a Vadembernek, Ungarn.

A Vadember sok-sok Móra-mese főszereplője nem volt más, mint Vészits Ferenc, Andrea édesapja, Panka pedig (szintén mesehős) Andrea nagymamája, vagyis az író kislánya.

Andrea már nem ismerhette híres dédapját, de ma is fontos szerepet tölt be életében: mint a hagyaték gondozója vállalta, hogy életben tartja az emlékét. Könyvet is írt róla Apapa regénye címmel. Láthatólag nagyon tetszett neki, hogy az emléknapon részt vevő gyerekek számára nem volt ismeretlen Móra Ferenc neve, több művét is fel tudták sorolni, emellett az avasi Herman Ottó általános iskola diákjai Móra egyik legismertebb versét, A cinege cipőjét adták elő, a Pattantyús általános iskola egyik alsós osztálya pedig egy jelenettel készült, amely A hatrongyosi kakasok című mesét dolgozza fel.

Móra Ferenc (író, újságíró, régész, könyvtáros) nagyon szerette az avasi pincéket, 1933. május 16-án járt Miskolcon utoljára, nem sokkal később megbetegedett, és 1934-ben meghalt. 2006-ban rendezték meg az első Móra-emléknapot, a mostani volt a tizedik. A tegnap dél­előtti rendezvényt követően megkoszorúzták a Móra-pince borházán elhelyezett emléktáblákat.

- ÉM-HM -