2016.05.13. 16:33
Mosoly
<blockquote><em>Mosolyprogram indult Miskolcon. Eladók, jegypénztárosok, recepciósok, pincérek, ügyfélszolgálati munkatársak vállalása, hogy a legvendégbarátabb magyar várossá teszik a megyeszékhelyet, „ahol minden vendég kap egy mosolyt, s ahol mindannyian a nevüket, arcukat, tudásukat és vendégszeretetüket is hozzáadják a munkájukhoz”.</em> Bujdos Attila írása.
Mosolyprogram indult Miskolcon. Eladók, jegypénztárosok, recepciósok, pincérek, ügyfélszolgálati munkatársak vállalása, hogy a legvendégbarátabb magyar várossá teszik a megyeszékhelyet, „ahol minden vendég kap egy mosolyt, s ahol mindannyian a nevüket, arcukat, tudásukat és vendégszeretetüket is hozzáadják a munkájukhoz”. Bujdos Attila írása.
Lám, már az is elismerésre érdemesít, ha egy városban rámosolyognak az emberre. A világ csodája.
Ez persze egyfelől városmarketing, üzleti megfontolással, de ki bánja, hiszen az ötlet valóban a normális élet borzasztó és sajnálatosan általánosnak tekinthető hiányaira hívja fel a figyelmet. A sikerületlennek érzett élet miatti örömtelenségre, az úttévesztés fájdalmaira, a világban való elveszettség keserves gondolatára, az öntudat és személyiség jelentéktelensége miatti mély bánatra. A magányra. Hogy lennie és számítania kellene az önbecsülésnek, így a szakmai önbecsülésnek is. Hogy érvényesülnie kellene a belátásnak: társadalmi lények vagyunk, az egónkon túlterjeszkedő szerepekkel, hogy az érzelmek széles skáláján lehetne élni az életünket, hogy figyelmességet adni és kapni egyaránt lehetne tapasztalat. Lám, már az is elismerésre érdemesít, ha egy városban rámosolyognak az emberre. A világ csodája.
Nemcsak az a kérdés, kiemelkedik-e a vendégbarát települések sorából a Mi Városunk, hanem az is, a derű egyetlen gesztusa képes-e általában is beragyogni amúgy mosolytalan életünket.
Képesek vagyunk-e megváltozni?
Az ENSZ boldogságfelmérésében például hazánk egyáltalán nem túl jól szerepel. A sajtószemlék megemlítik: a boldogságérzetünket befolyásoló tényezők között szerepel az adott ország gazdasági és politikai helyzete is. Esetünkben van aztán még egy, a biológiai adottságokat is figyelembe vevő magyarázat: a magukat boldognak tartó embereknek sajátos génjeik vannak. Magyarországon az örömérzékelésben és a fájdalom csökkenésében szerepet játszó DNS-részlet mindössze 14 százalékos, és lássuk be, ez is ellene hat, ha szeretnénk jobb, a boldogságra jobban figyelő sorsot.
Érdemes küzdeni, az ENSZ szakértői szerint a boldogság segít hosszabb, egészségesebb, tartalmasabb és produktívabb életet élnünk, sok ember sok boldogsága pedig a nemzeti gazdasági fejlődésében összegződhet. A mosoly túlmutat önnön értelmén és jelentésén, ha nem lenne elegendő érvünk a boldogtalanság ellenében a boldogság igenléséhez.
