2016.05.22. 19:01
„Mindig kísérjük át őket a zebrán! Így segíthetünk”
Miskolc - A segítő szándék, az együttérzés tükröződik a gyerekek rajzain.
Miskolc - A segítő szándék, az együttérzés tükröződik a gyerekek rajzain.
A gyerekek jól ismerik a sérült emberek gondjait, és tudják azt is, hogy segíteni kell nekik. Mindezt rajzban mondták el nekünk az Első Miskolci Lions Klub és az Észak-Magyarország közösen meghirdetett rajzversenyére beküldött munkáikkal.
A mamám látta meg a pályázatot az újságban.” Hegedűs Anna Judit
Tegnap tartottuk a pályázat díjkiosztó ünnepségét a City Hotelben, ahol a legszebb munkákból kiállítás is nyílt.
A szépen rajzoló gyerekeket Bihall Tamás, az Első Miskolci Lions Klub soros elnöke köszöntötte. Elmondta: a rajzversenyt azért hirdették, mert a klub idén ünnepli 25 éves évfordulóját, és a Lions mozgalom képviselői Miskolcon tartják országos konvenciójukat a napokban. Az elnök hangsúlyozta: az Első Miskolci Lions Klub alakulásakor az alapító tagok arra gondoltak, hogy mindig vannak olyan gyerekek és emberek, akik segítségre szorulnak, mint például a látássérült emberek. Ezért is lett a rajzpályázat címe „A látássérült emberek és mi”.
– Az volt a célunk, hogy a látássérültekkel való kapcsolatotokat elmeséljétek nekünk rajzaitokkal. Örülök, hogy ezzel a témával foglalkoztatok, hiszen életetek során még sokszor találkoztok majd sérült emberekkel – mondta Bihall Tamás, majd hozzátette: végül a rajzpályázat kiválóan sikerült, hiszen az ország minden részéből érkeztek munkák, és a rajztanárokból álló zsűri nagyon elégedett volt az alkotásokkal.
A nyereményeket Bihall Tamás soros elnök és Falucskai Attila, az Első Miskolci Lions Klub titkára adta át a gyerekeknek.
Segítsünk nekik!
A díjkiosztó ünnepség után egy kis beszélgetésre hívtuk a nyerteseket. Az ötödikes Bodnár Imola elmesélte, hogy az újságban látta meg a pályázati kiírást. Felkeltette a figyelmét, hiszen máskor is küldött már rajzokat pályázatra.
– Ilyen témában még nem rajzoltam, és először nem is nagyon volt ötletem, de aztán eszembe jutott, hogy mi legyen a rajzlapon. Láttam már sérült embereket, de közelebbről nem ismerem őket. Nekünk az a feladatunk, hogy segítsünk nekik, főleg a közlekedésben. Ha pedig az osztályunkba járna egy látássérült gyerek, akkor mindennap elmondanám neki a leckét, hiszen ő nem látja a tankönyvet, csak Braille-írással tud olvasni – mondta Imola, aki egyébként a miskolci II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanulója.
Én mindennap elmondanám neki a leckét, mert nem látná.” Bodnár Imola
Szép sikerek
A kisiskolás Hegedűs Anna Judit Mezőkövesdről érkezett, a Szent István Katolikus Általános iskolába jár.
– Nekem a mamám látta meg az újságban a pályázatot, és ő szólt, hogy rajzoljak – árulta el.
Édesanyja hozzáteszi, Annának már szép sikerei vannak a rajzolás terén, tavaly első lett a Zsóry fürdő által hirdetett rajzpályázaton, a múlt héten pedig elnyerte egy meséskönyv egyik meséjének illusztrálási jogát. Aztán ismét Anna veszi át a szót, elújságolja, hogy egyszer az óvodánál látott egy látássérült embert.
– Figyelni kell rájuk. Kísérjük át őket a zebrán, ezzel segíthetünk nekik – tanácsolja a kislány.