Spanyol nap a Hermanban a spanyol nagykövettel

Miskolc - A többi hermanos diák számára egy „közönséges” nap volt, de a spanyolosoknak különleges.

A Spanyol Királyság magyarországi nagykövete, José Ángel López Jorrín, valamint a budapesti Cervantes Intézet igazgatója, Iñaki Abad Leguina is részese volt a miskolci Herman Ottó Gimnázium szerdai spanyol napjának.

A vendégeket az intézmény részéről Madarász Péter igazgató, az önkormányzattól Ambrus Beáta nemzetközi referens fogadta, aki egyébként maga is hermanos diák volt.

Miskolcon másodszor

A beszélgetésből kiderült: az országban hét középiskolában van spanyol két tanítási nyelvű tagozat, ezek egyike a miskolci Herman, ahol ezenfelül második idegen nyelvként is oktatják a spanyolt.

A nagykövet elmondta, másodszor jár Miskolcon, először volt alkalma találkozni a polgármesterrel is, illetve pár hónapja járt Lillafüreden, ami nagyon tetszett neki. Ezúttal azonban kizárólag e különleges napra szóló meghívás miatt jött, s nagy várakozással tekint a spanyol nyelven bemutatandó előadás elé.

Az udvarias beszélgetés után a spanyolos diákokkal teli teremben nagy tapssal fogadták a vendégeket, ahol a természetesen spanyol nyelvű zeneszám után következett az első, Don Juan történetét alapul vevő előadás, amelyben a Facebook és a mobil is szerepet kapott, a spanyol hölgyek pedig spanyolosan fidres-fodros ruhák helyett pólóban és pizsamában léptek színre.

„Nagyszerű teljesítmény”

– Nagyon tetszett ez a modern, zenés Don Juan. Óriási erőfeszítés, munka van mögötte – mondott véleményt az Észak-Magyarország kérdésére a darab végét követő szünetben José Ángel López Jorrín. Miután nem tudtuk megítélni, arról is érdeklődtünk, magát a spanyolt a hallottak alapján miként használják a tanulók, amire azt kaptuk válaszul:

– Jól beszélik a diákok a spanyolt mint idegennyelvet, a színházi produkcióval együtt igazán nagyszerű teljesítményt nyújtottak.

– Novembertől készültünk rá, az utóbbi időben pedig napi háromszor is próbáltunk délutánonként – árulja el a darab egyik szereplője, a 11. évfolyamos Enyedi Boglárka. Megtudom, amit a korábbiak alapján sejtettem, hogy spanyol lektoruk, egyben matematikatanáruk, Germán Bernardo volt a szerző. Írtam már arról, a tanár úr nem is egyszer szervezett már utat diákjai számára, hogy megmutathassa nekik hazáját. A spanyol utak során is fellépnek, ilyenkor „kalapoznak” is, a bevétel jól szokott jönni a társaságnak.

Igazából közösen

– Igazából közösen írtuk, mindannyian kivettük a részünket belőle, közösen formáltuk – szól közbe Szakács Zsombor, egy másik diák színjátszó, Bogi osztály­társa.

Tudakolom, miért választották a spanyol két tannyelvűt.

– Angolul már tudtam, a mellé választottam egy plusz nyelvet. Négyszer jártam már Spanyolországban. Nagyon el tudom képzelni, hogy majd ott helyezkedjek el.

– A spanyol szép nyelv – válaszolja Bogi, hozzátéve: ő nem tervezi, hogy elhagyja az országot, de a spanyolt, ami itt elég különlegesnek számít, szeretné később, a munkája során is hasznosítani.

Szalóczi Katalin

Tokajt és a mangalicákat

A Spanyol Királyság magyarországi nagykövete, José Ángel López Jorrín arról is beszélt, hogy bár Miskolcon csupán másodszor jár, a régió­ban már többször megfordult. Látta Tokajt és az Oremus magyarországi vállalatát (amely most 25 éves), valamint elvitték egy mangalicatelepre is, amelyet érdekesnek talált.