„Az életem részévé vált ez a munka”

Hidasnémeti, Miskolc - „1994-től vagyok polgármester, ez a hatodik ciklusom. Ezalatt az idő alatt sok mindent megtapasztaltam, végig tudtam kísérni, hogyan alakult, változott az önkormányzatok helyzete, feladata” – mondta szerkesztőségünkben Becse Csaba, Hidasnémeti polgármestere. Interjú: Becse Csabával, Hidasnémeti polgármesterével.

Mi jut eszébe először erről az időszakról?

Becse Csaba: Az tény, hogy ezalatt az idő alatt a pályázatok jelentették a legjelentősebb kitörési lehetőséget, ezekkel tudtuk fejleszteni a települést. Azt mindenképpen ki kell emelnem, hogy a képviselő-testület mindig partner volt, és amit elértünk, az a közös munka eredménye. Itt kell megjegyeznem, hogy minden tiszteletem az övék és azoké a hivatali dolgozóké, akik közel 10 éve nem részesültek bérfejlesztésben, mert nem volt rá lehetőség, de töretlenül és teljes odaadással végzik a dolgukat. Az elmúlt ciklusra visszatekintve a legnagyobb beruházásunk a teljes szennyvízhálózat kiépítése volt. Emellett számos olyan fejlesztés valósult meg, ami szépítette Hidasnémetit.

Elkészült a játszóterünk, főterünk, parkot építettünk, méltó otthont kapott a helytörténeti gyűjtemény, megújult az óvodánk és iskolánk, valamint több kisebb önkormányzati intézményünk is. Elkészült egy új orvosi rendelő és védőnői szolgálat, műfüves sportpályát adtunk át, és a „régi” futballpályánk és környezete is megújult, méltó körülmények várják a minisportkomplexumban a sportolókat és a sportolni vágyókat. A lakosság biztonság­érzetét pedig a polgárőrség működése mellett a térfigyelő rendszerünk fejlesztése is növelte.

Elkészült és üzemel a település határában egy napelempark, melyet egy határon átívelő projekt keretében valósítottunk meg felvidéki testvértelepülésünkkel, Buzitával közösen. Ezen felül négy intézményünk tetején vannak napelemek, melyek ugyancsak a költséghatékonyság növelését szolgálják az önkormányzatnak.

Ez nem kevés fejlesztés.

Becse Csaba: Úgy gondolom, ha egy látogató megérkezik településünkre, azt láthatja, hogy „rendben van”, de persze ettől függetlenül mindig vannak terveink a további fejlesztésre. Az előttünk álló uniós pályázati időszakban is több dolgot szeretnénk megvalósítani. A művelődési házunkra ráférne a felújítás, valamint egy – az önkormányzat által megvásárolt – épületet is szeretnénk rendbe tenni és ezt is egy közösségi színtérnek kívánjuk kialakítani.

Régóta tervben van a települést övező körtöltés felújítása is, bízunk benne, hogy lesz rá pályázati forrás. Rövidesen megkezdődik a piac­tér építése és a temetőben urnafalat hozunk létre. Az államtól ingyenes tulajdonba kaptuk a volt határőrség épületét. Ennek egyes részeit már most is használjuk, de a főépület még üres, több alternatíva is felmerült a hasznosítására. Ezen felül is sok olyan projektötletünk van, melyek előrelendíthetik a település életét.

Természetesen a munkahelyteremtésben is szeretnénk előrelépni, hiszen a térségünkre sajnos jellemző a magas munkanélküliség, ezzel összefüggésben a fiatalok elvándorlása. Egy agrárlogisztikai központ megvalósításában gondolkodunk, nem titkoltan bízva a határ közelségének, a szlovák vásárlóerőnek a kihasználásában is. Ebben a központban szeretnénk a térségben termelt zöldséget, gyümölcsöt feldolgozni, a készterméket pedig értékesíteni: ez egy, elsősorban a mezőgazdaságra épülő, mini ipari park lenne.

De van olyan ötletünk is, ami nemcsak Hidasnémeti, hanem a térség fejlődését is szolgálhatná, mint például egy zöld ökofalu kialakítása vagy éppen egy logisztikai központ létrehozása, a széles nyomtávú vasútvonal meghosszabbításával Hidasnémetiig, illetve egy vidámpark, szórakoztató- és vásárcentrum kialakítása.

Kitörési pont lehet a turizmus fellendítése is.

Becse Csaba: Erősíteni is kívánjuk, hiszen a Hernád lehetőséget nyújt vízi turisztikára, melyet akár lovas turizmussal is megerősíthetnénk, illetve a perényi – csodálatos természeti környezetben található – erdei útszakasz fejlesztését is meg kellene valósítani. Nyilván az idegenforgalomhoz szálláshelyek is kellenek, az ennek megfelelő épület már rendelkezésünkre áll, „csak” fel kell újítani.

Településünkön több üresen álló házat is szlovák állampolgárok vásároltak meg. A porták rendben vannak, de jobban ki kellene használni az ebből adódó lehetőségeket, szeretnénk elérni, hogy aktív részesei legyenek községünk életének.

Hogyan állnak a munkahelyek terén?

Becse Csaba: Egy kicsit most nosztalgiáznék. Speciális helyzet a miénk, hiszen két dologhoz erősen kapcsolódott Hidasnémeti foglalkoztatása. 1860-tól működik a Kassa–Miskolc vasútvonal, településünkön nagyon sokan választották a vasutas hivatást, sőt sokan költöztek hozzánk, kolónia épült. Aztán itt volt a határátkelő és vámhivatal, ami ugyancsak sok embernek adott munkát. Aztán a schengeni határok megszűnése magával hozta több száz munkahely megszűnését is, ezt pótolni önállóan nyilván lehetetlen.

Ami tőlünk telik, azt persze megtesszük, és visszatérve a jelenbe elmondható, hogy a közmunka keretében az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, közel 100 ember vesz részt az egymásra épülő programokban. A mezőgazdasági projektben növénytermesztés és állattenyésztés is zajlik, emellett jelentős fejlesztéseket tudunk saját erőből megvalósítani, a helyi sajátosságokra épülő mintaprogramban.

Hidasnémeti életében mindig is fontos szerepet játszott a sport.

Becse Csaba: Az egyik legfontosabb, hogy a feltételek adottak hozzá. Én úgy gondolom fontos, hogy aktív sportélet legyen, egyrészt maga a mozgás, másrészt a program miatt. Felnőtt és ifjúsági labdarúgócsapatunk a megyei II. osztály Keleti csoportjában az élmezőny biztos pontja, míg a birkózásban is kiváló eredményeket érnek el fiataljaink. Sakkozóink a megyei szinten szerepelnek, míg röplabdásaink bajnokságban ugyan nem játszanak, de rendszeresen edzenek és barátságos meccseken vesznek részt. Az sem titok, hogy magam is szeretem a sportot, és bár a focit már abbahagytam, de még versenyszerűen asztaliteniszezem.

Ugyancsak élénk kulturális élet jellemzi a települést.

Becse Csaba: Sokat teszünk ezért is, több hagyományos rendezvényt tartunk. Idén 20. alkalommal kerül megrendezésre a nagy népszerűségnek örvendő Hidasi Napok Felvidéki Fesztivál: szeretnénk méltó programmal megünnepelni a jubileumot. Ezen felül „Hernád-parti Piknik”, a Volkswagen bogarak találkozója is várja az érdeklődőket, de az abaúji kalandrally ötletadója és biztos háttere is vagyunk. A művelődési házunkat is mindennapi tevékenység jellemzi, működő könyvtárral és teleházzal. Van színjátszó körünk, hagyományőrző néptáncegyüttesünk és több más, aktív csoport. Nagyon fontos, hogy legyen és működjön a közösségi élet, ehhez pedig fontos a sport és kultúra.

Immár 22 éve vezeti Hidasnémetit. Mi a motiváló erő?

Becse Csaba: Ez hosszú idő, az életem részévé vált ez a munka. Szeretem, mert azért a településért tehetek, ahol élek. Látom az eredményét, és szerencsére sok pozitív visszajelzés érkezik nem csak a helyiektől, de más településen élőktől is.

Pásztor Attila

Hidasnémeti története

Hidasnémeti Német(i) (Alnémeti) Árpád-kori település – tudható meg a wikipediáról. A honfoglalás után az Aba nemzetségé volt. Nevét az oklevelek 1219-ben Olnemet néven a Váradi Regestrum emlí­tette először. A település a 12. században jött létre, kilenc másik faluval együtt német telepesek alapították.

A 13. században a Hernád mentén 3 németi falu: Al-, Fel- és Közép­német nevű telepes falu létezett, melyek közé Alnémeti (Hidasnémeti) is tartozott, s egyike volt annak a 10 királynéi német telepes­falunak, amelyeket a vizsolyi ispánság fogott össze.

A három németi nevű települést még a király adta Menne dajkának, a szász István fia, Mihály feleségének, aki IV. Lászlót és testvérét, Máriát szoptatta. 1299-ben Mihály ispán és fia István, valamint György budai polgár a 3 németi falun megosztozott; Fel- és Középnémeti keleti fele Mihályéké, nyugati fele Györgyé lett. Alnémetit pedig az új telepesek jövetele miatt közösen használták.

A 16. századig Alnémeti néven szerepel, ekkortól kezdik Hidasnémeti néven említeni, utalva a Hernád folyón átívelő hídra, ami fontos vámszedő hely volt. Ebből a faluból származik a Ferdinandy család, például Ferdinandy György 21. századi író, Ferdinandy Gyula és Ferdinandy Gejza is.