„Liliom nem akar bocsánatot kérni”

Miskolc - Interjú: Szabó Mátéval, a Miskolci Nemzeti Színház Liliom című előadásának rendezőjével.

Csaknem két évtizeddel ezelőtt láttam utoljára a Liliomot, a Miskolci Nemzeti Színház Nagyszínpadán. Ami megmaradt: a kopottas házakat megjelenítő díszlet, Liliom hatalmas alakja és a hozzá képest törékeny Julika. Sötét háttér, inkább éjjeli jelenetek. Szép volt, erőteljes. Mint a mostani előadást hirdető plakát. Ott is sötét tónus, és Julika, akit magával ránt Liliom. Ránt vagy megment? Erről is kérdeztük Szabó Mátét, a Liliom előadás rendezőjét.

- Erőteljes plakát, az az érzésem, mintha a hintáslegény megmentené a szerelmét. Miközben tudjuk, a darabban nem ezt teszi.

Szabó Máté: Egy táncelőadás fényképe ihletett meg, és azért is szűkítettük le a plakát­fotót, mert nagyban táncos jellege volt. Az eredeti elképzelés az volt, hogy Liliom – a körhintára is utalva – forgatja a szerelmét, és ebből kaptunk el egy képet. De valóban van egy olyan hangulata, mintha Liliom kirabolná a világból Julikát és elvinné egy egészen más világba. Végül is elviszi, hiszen egészen új fordulatot vesz a lány élete. De nem ez volt a szándékunk, ez egy plusz jelentés lett. De valóban érdekes kép, olyan, mintha Julika ráhagyatkozna Liliomra, miközben tudjuk, ezt nem lehet. Mégis van valami mélység, bizalom a képen.

- Miközben külvárosi legendaként hirdetik a színházak, olvastam olyan kritikát, amely hamleti történethez hasonlítja a Liliomot. Önnek is eszébe jut róla Shakespeare műve?

Szabó Máté: Nem. A Hamletről inkább az jut eszembe, hogy Gábor (Rusznyák – a szerk.) most rendezi Kecskeméten…Persze a Liliom nagyon nagy mű, nagyon fontos mű, amiben megtalálható a lenni, nem lenni kérdése, a két világ közöttiség.

- A legenda szerint, vagy nevezzük irodalomtörténetnek, a Liliom egyfajta pimasz bocsánatkérés volt Molnár Ferenctől az első felesége felé, akit terhesen megvert. Ezt kevés helyen említik meg a mű kapcsán.

Szabó Máté: Szerintem Liliom nem akar bocsánatot kérni. Nekem olyan, mintha önmaga ajánlaná a szeretés lehetőségét, orvoslásul azért, amit Julika ellen elkövetett. Szeretetből ajánlja a megbocsátást, mindazért, amit megtett. Ez paradoxon, de akárhogy is tekintjük, egy rossz életű emberről van szó. Ha listázni kell a tetteket, elég kevés jó jut eszünkbe. Julika igazából nagyon sok fájdalmat kap tőle.

- És mit kap, amiért ennyire szereti?

Szabó Máté: Liliomot kapja. De valójában ez az a pillanat, amikor nem kapni akar. Az érdekessége a történetnek, hogy Liliom áldozatot hoz, de nem bírja elviselni azt, hogy őt áldozatként lássa Julika. De nem tud megváltozni, mert ha az embert megszeretik, akkor nem hajlandó azon a valakin változtatni, akit megszerettek. Viszont ezáltal egy olyan élethelyzetbe kerül, amiben nem tud úgy létezni, ahogy korábban létezett. Megalkudni nem képes, azt pedig nem bírja elviselni, hogy szenvedését a másik lássa. Tulajdonképpen attól óvakodik, hogy szerelme áldozattá váljon, ezért feláldozza saját magát. De a másvilágra való átmenetele azért is érdekes, mert ez egy legenda, mint ahogy a szeretet, a szerelem is az. A másvilágra való átmenetel egy mese, de metaforikus jelentése is van, egy másik esély, amit egy kapcsolatban kaphat az ember egy másik embertől.

- Molnár Ferenc így fogalmazott a darab kapcsán: „Ez a mese arra való, hogy özvegyasszonyok altassák el vele kisgyermekeiket, vagy jó gyerekek altassák el vele öreg és fáradt szüleiket. A mesét szép csöndben, folyékonyan kell mondani, az elejét élénken, mintha igaz volna. A végét pedig már lassabban és halkan, hogy mire vége szakad, aludjék el az, akinek mesélték.” Így meséli el ön is?

Szabó Máté: Nem szeretném, ha elaludna, akinek meséljük. De ha abban az értelemben vesszük, hogy átkerül a néző egy másik világba, akkor elfogadható ez a hasonlat. Mi is igyekszünk elmesélni a történetet. A Liliom egy jó színdarab, sok mindent okoz a színészekben, belekerülnek egy történetbe, ami ezután megtörténik velük. Komoly vándorút, komoly út a színészeknek, amit végigjárnak. Érdekes a vége, ahova eljutnak. Próbatétel is, hogyan viszonyuljanak egymáshoz. Morális, érzelmi kérdések vetődnek fel. A figurák úgy szeretetre méltóak, hogy kegyetlenek is egymással, sok fájdalmat okoznak, Liliom főleg…

- Megmutatta a készülő díszletet. Nekem egy félbevágott óriáskerék, és ezáltal a vurstli jut eszembe róla. Ön szerint egy híd.

Szabó Máté: Sokak szerint utal a vurstlira, de a fő gondolat a híd volt. A híd, ami érdekes lehetőség, hiszen át lehet menni rajta egy másik világba. Az, hogy egy óriáskerékre emlékeztet, aminek egy része a föld alá megy, az következmény, utólag valóban úgy látjuk, utalhat arra is. Nem bánjuk, hogy így alakult, de nem ez volt a fő szándék. Sokkal inkább a híd, hogy valahonnan valahova érkeznek, az ő régi életükből egyszer csak átmennek egy másikba, amibe már ketten vannak. Előadás közben majd forog ez a híd, így a honnan hová viszonylagosság válik. Aki távozik, az akár érkezhet is.

- N. Szántó Rita -

Molnár Ferenc: Liliom (külvárosi legenda)

Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház, 2016. február 26. 19 óra