Menekülő madarak között a vissi emufarmon

Viss - A Bodrogzugban nagyüzemben folyik az emutenyésztés.A háremben járunk, itt szabad a vásár, a hímek szabadon választhatnak a hajlandóságot mutató nőstények között. Folyamatos a dübögés, az emuk sajátos hangja, ami a tojók sajátja, ezzel a dobolással hívja a hímet.

Egy ötvenkilós állatból lényegében tíz kiló hús nyerhető ki.

Egy tojó hátulról a kabátom gombját csipkedi, amikor megfordulok, akkor sem szalad el, bár megfogni nem hagyná magát.

– Menekülő madár – mondják a vissi emufarm tulajdonosai, és ezt illusztrálandó megpróbálnak megfogni egy termetes példányt, aki könnyed lépésekkel iramodik a biztonságos távolba.

Bár ez sem mindig igaz, ha az emu magánál kisebb élőlénnyel találkozik, akkor néha előtör belőle a területvédési hajlam. Mesélik, az egyik alacsonyabb termetű munkást ülepen billentette az egyik madár, ami meglehetősen fájdalmas tud lenni, hiszen iszonyatos ereje van az emu lábának. Azóta csak úgy mer bemenni a madarak közé, ha visz magával egy seprőt, amit a feje fölé tart.

Hazatérés

Futás Levente, az egyik tulajdonos tulajdonképpen hazatért.

– Sokáig a nagyszüleimé volt az a porta és a hozzá tartozó hatalmas földterület, ahol most mezőgazdasággal foglalkozunk – mondja Levente. – Az ötvenes években a nagyapámat kuláknak nyilvánították és a falun belül kitelepítették. A kárpótlás során apránként vásároltam mindent vissza, ami egykor a családunké volt.

És hogy miért pont emu?

Mert nem tucattermék, a húsa zsírszegény, ásványi anyagokban gazdag prémium húsok közé tartozik és mert nagyon igénytelen madár.

– Ausztráliában olyan területeken él az emu, ahol naponta nagyok a hőmérsékleti ingadozások, ezért az itteni hideget is kiválóan tűri, tulajdonképpen csak akkor hajlandó tojást rakni, ha megérkeznek a mínuszok – mondja Levente.

Leventéék elmondják, hosszas győzködés után alakították ki a jelenlegi jó kapcsolatot a jelenlegi állatorvosukkal, aki elfogadta az emu lényegét, hogy ezen a féltekén nincsenek betegségei, nem szükséges a baromfihoz hasonlóan oltani, fertőtleníteni. Gyakorlatilag el lehet mondani, az emu egy bioállat, akit csak hagyni kell békében fejlődni.

Mint a szarvas

Az emu húsának íze a legjobban a szarvaséhoz hasonlít, egy kicsit édeskés vadhús. Kolbásznak is kitűnő alapanyag.

– Az emu vágás után két hatalmas comb, egy hosszú nyak és egy, a libáénál is nagyobb máj. Melle gyakorlatilag nincs, hiszen csak egy csökevényes szárnya van. Egy ötvenkilós állatból lényegében tíz kiló hús nyerhető ki. Hiszek abban, hogy a piacát is megtaláljuk, hiszen ha nem így lenne, akkor nem is vágtunk volna bele a vállalkozásba – mondja még búcsúzóul Levente.

- Bánhegyi Gábor -

Emuérdekességek

A párzási időszakban a tojók jellegzetes hangja a messzire elhangzó „dobolás”, amelyet a hosszú, felfújt légzacskójuk erősít fel. A légcsőnyílás és a nyaki légzsák egymáshoz csatlakozik, így a légzsák fel tudja erősíteni a hangjukat. Mély hívóhangjuk akár 2 kilométerre is elhallatszik. A hímek röfögni és sziszegni is tudnak.

Nagyon kitartó futómadár: Bár röpképtelen, hatalmas távolságokat képes megtenni fáradhatatlanul. A gyűrűzött példányok akár 500 kilométerre is elvándoroltak a gyűrűzés helyétől. Emellett kiváló úszók, széles folyók sem jelentenek számukra számottevő akadályt.

Nappali madár, de a hajnali és a kora esti órákban a legaktívabb. A nap legnagyobb részét táplálkozással tölti.

Ausztrália legnagyobb olyan állata, amelyik főként növényeken él. Növényeket, füvet és gyümölcsöket fogyaszt, de a hernyókat és a szöcskéket is megeszi. Az őshonos növények mellett a betelepített növényeket is fogyasztja. A táplálék megőrléséhez segítségképpen 40–50 grammos köveket, néha faszenet is lenyelnek. Napjában egyszer isznak.

Emuról pár mondatban

Az emu (Dromaius novaehollandiae) a madarak osztályának struccalakúak (Struthioniformes) rendjébe, az emufélék (Dromaiidae) családjába tartozó faj. Egyes rendszerbesorolások szerint a kazuárfélékhez (Casuariidae) tartozik. Ausztrália hivatalos madara, a vörös óriáskenguruval együtt az emu tartja Ausztrália címerpajzsát az ország címerében.

Ausztrália füves területeinek, szavannáinak, eukaliptuszerdőinek, bozótosainak lakója. Akár sivatagokban is előfordul, melyeket azonban inkább csak eső után keres fel a hirtelen támadt táplálékbőség kedvéért. A trópusi erdőkből hiányzik. Majdnem egész Ausztráliában elterjedt, de az erdőkben és a sűrűn lakott keleti parton ritka.

Jelenleg az emu a világ második legnagyobb madara. Magassága 150–190 centiméter, súlya 30–60 kilogramm. Nagyobb testméretük dacára könnyebbek, mint a sisakos kazuár. A tojók valamivel nagyobbak és sötétebbek a hímeknél. A három ujjban végződő igen erőteljes lábainak és medenceizmainak köszönhetően 50 km/h sebességgel is tud futni.