Van egy másik társadalom, amely máshogy szerveződik

Brüsszel, Miskolc - A véleményünk rendre megelőzi az Európai Unió másik huszonhét tagállamának a megközelítését. Interjú Pelczné Dr. Gáll Ildikóval, az Európai Parlament alelnökével.

Pelczné Dr. Gáll Ildikó meghívására, egy magyar újságírókból álló delegáció tagjaként látogattam Brüsszelbe, az Európai Parlament „Meet your MEP” programjának résztvevőjeként.

- Miért fontos, hogy az európai polgár, akár egy újság közreműködésével közelebb kerüljön az Európai Parlamenthez?

Pelczné dr. Gáll Ildikó: Brüsszel mintegy 1350 kilométer távolságra van Budapesttől, a gyakorlatban azonban úgy tűnik, hogy ez a távolság sokkal nagyobb. De nemcsak a magyar polgároktól van távol, hanem az összes európai polgártól is. Éppen ezért az Európai Parlament tavalyi kampányának is az volt a célja, hogy közelebb vigyük az itt történteket a választóinkhoz. Ennek egyik módja, hogyha az információkat nem tudjuk eljuttatni a polgárokhoz, akkor próbáljuk meg behozni őket a parlamentbe, hogy legalább néhányan személyesen is megtapasztalhassák, mivel foglalkozunk itt, mit teszünk értük, mindannyiunkért. Ha újságírókat hívunk meg, az itt első kézből kapott információk még több választót tudnak elérni. Ez pedig mindannyiunk hasznára válik. Az Európai Parlamentben nagyon fontos kérdésekről döntünk, de mindez – hacsak nem valamilyen szakfolyóirat munkatársáról van szó – általában csak akkor kerül a hírekbe, ha valami könnyen érthető nagy-nagy sikerről vagy nagy-nagy problémáról van szó. Jelenleg az utóbbi az, ami borzolja a kedélyeket.

- Jó ideje foglalkoztatja az európai közvéleményt a migráció kérdése, különböző válaszok születtek, köztük a markáns magyar álláspont is. Ugyanakkor a működési mechanizmusból adódóan ilyen égető, sürgős ügyekben nem tudnak gyors, határozott döntések születni...

Pelczné Dr. Gáll Ildikó: Ami a magyar álláspontot illeti, minden krízishelyzetben, legyen az a gazdasági válság vagy éppen a migráció, a tetteink rendre megelőzik az Európai Unió másik huszonhét tagállamának a megközelítését. Az az alaphelyzet, hogy vannak nagyobb, hosszabb ideje tagsággal bíró államok és mindenki azt várja, majd ők megmondják, hogy merre van az előre. Nagyon rossz érzés, amikor azt látjuk, hogy az EU vezetői nem szólalnak meg egy kritikus helyzetben, hanem megvárják, hogy Angela Merkel kancellár vagy François Hollande francia elnök mit fog mondani és csak utána alakítják ki saját álláspontjukat, pedig ennek éppen fordítva kellene lennie. Magyarország gazdasági válságra adott válasza is sokban különbözött a többiekétől és sokkal eredményesebbek is lettünk, mint általában az Európai Unió tagállamai. Hasonló a helyzet a migráció esetében is, ahol a kezdetektől fogva az a meggyőződésünk, hogy a jogszabályok arra valók, hogy betartsuk őket. Ez ugyanis a jogbiztonság alapfeltétele. Ezt nem írhatja felül, hogy emberi jogi megközelítése is van a migrációnak.

- Mit jelent ez a gyakorlatban?

Pelczné Dr. Gáll Ildikó: Úgyis be lehet jönni az Európai Unióba, hogy nem betöröm az ajtót, hanem úgy, hogy bekopogok, bebocsátást kérek és betartom a törvényeket. Nem kell a zöldhatáron érkezni, nem kell árkon-bokron keresztül menni, volt és van hivatalos átkelőhely erre a célra. Minekutána nem tudtuk tartani a zöldhatárok – így tehát „Schengennek” – a védelmét, ezért egy olyan eszközhöz nyúltunk, ami fizikálisan egyfajta határvédelmet jelent. Akkor amikor meghoztuk ezt a döntést, sokan kétségbe vonták az alkalmasságát, sőt azt mondták, hogy falakat kezdünk építeni, mindenféle ideológiai fejtegetések indultak el, majd mikor már mások is érezték a helyzet súlyosbodását, elkezdtek ugyanabban a megoldási lehetőségben gondolkozni. Az a probléma, hogy amikor kiderült, hogy Görögország nem tudja a határvédelmét ellátni, abban a pillanatban egy közös európai uniós választ kellett volna adni erre a kérdésre. Ott kellett volna kezelni a migránsok áradatát, ahol beléptek Görögországba, Olaszországba vagy éppen Spanyolországba.

- A kérdés tehát Görögországnak a problémája?

Pelczné Dr. Gáll Ildikó: Ez nem csak Görögországnak a problémája, ez az Európai Unió működésének is a problémája, hogy számolatlanul, ellenőrizetlenül, vagy éppen hamis útlevelekkel, iratokkal jöttek ezek az emberek és nem tudunk róluk semmit. Ha egy migráns érkezik, a dublini rendszer szerint nyilvántartásba kell venni és tudni kell róla, hogy hol tartózkodik, mit csinál. Most meg azt látjuk, hogy semmit nem tudunk ezekről az emberekről, több százezren érkeztek az Európai Unióba és semmilyen információnk nincs róluk, ami alapvetően helytelen. A másik kérdés, hogy Dublin III-at „békeidőre” alkották, nem olyan helyzetek kezelésére, amikor migránsok százezrei érkeznek. Ha pedig a jogszabály nem működik, akkor nem azt kell üzenni a migránsoknak, hogy „Gyertek, Welcome Refugees”, hanem azt kell üzenni nekik, hogy szabályozzuk a körülményeket, amilyen gyorsan lehet és akkor engedjük majd be a migránsokat. De csak azokat, akikre szükség van, meg akiről tudjuk, hogy milyen célból kér bebocsátást. Most kiderült, hogy ide olyanok érkeztek, akik nem abban érdekeltek, hogy az Európai Uniót építsék, hanem abban, hogy lerombolják azt. Sajnos nagyon helytelen volt, ahogy hozzányúlt ehhez a kérdéshez az Európai Unió és annak vezetése. Még egy konferenciára, még egy megbeszélésre, még egy „summit”-ra, csúcsra nincs szükség, ha az nem tud eredményes, a gyakorlatban is használható választ adni erre a kérdésre. E kérdés most már az európai polgárok biztonságát érinti. Szavatolni kell azoknak a biztonságát is, akik itt élnek. Persze – értem én –, hogy nincs nulla kockázat, de akkor is csökkenteni kell a veszélyt, amennyire lehet.

- A biztonság kérdése napi aktualitás, hiszen a párizsi merényletnek vannak belga szálai is, Brüsszelben is keresi a rendőrség a merénylethez köthető személyeket. Hogyan érzékeli ezt itt az unió fővárosában?

Pelczné Dr. Gáll Ildikó: Szörnyű azt hallani, amikor a belügyminiszter jelenti ki, hogy fogalmuk sincs, hány embernél van fegyver. Az a hír járja, hogy félóra alatt bármiféle lőfegyvert be lehet szerezni, ötszáztól ezer euróig terjednek az árak. Van egy másik társadalom, amely máshogy éli a világát és máshogy szerveződik, náluk más törvények az iránymutatóak. A rendőrök itt, ha megjelennek, nem egyedül jönnek és kevésbé barátságosak, mint az otthoniak, nagyon határozottan lépnek fel. Fegyveres őr van a parlament bejárata előtt és a közintézményeket is gépfegyveresek őrzik. De szerintem mindez kevés.

- Mi okozza a fő gondot?

Pelczné Dr. Gáll Ildikó: Brüsszel egy rendkívül rosszul szervezett főváros, a kerületek önálló életet élnek, mindegyik önálló rendőrséggel rendelkezik. Mindez azonban irányítási, információáramlási problémákat is okoz a városban. Ezt használják ki azok, akik el akarnak tűnni Brüsszel sűrűjében. Rossz érzés azt olvasni, hogy úgy került be most Brüsszel a világsajtóba, mint a város, amelyhez minden terrorcselekmény kötődik valamilyen formában. Így volt ez a mostani párizsi merényletnél is és az újságírókat ért korábbi támadásnál is. Nem jó üzenet ez az Európai Unió fővárosáról és magáról az unióról sem. Most a tetteknek az ideje van, annak, hogy az emberek biztonságát növeljük és meg tudjuk mutatni az Európai Unió valódi cselekvőképességét.

- Pap Gyula -