Bodrogkeresztúr: Egy település képletes és valódi gyöngyszemei

Bodrogkeresztúr - Megnyitotta kapuit a Bodrogkeresztúri Kincsestár.Októberben a Kiemelt turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése című projekt keretén belül Bodrogkeresztúron átadták a Keresztúri Kincsestárat.

Le a pincébe

A projekt átfogó célja a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék komplex fejlesztése, melyen belül a térség hagyományain alapuló, a világörökségi helyszín kulturális infrastruktúráját hasznosító fejlesztések, kulturális, vallási, művészeti rendezvények és a hozzájuk szorosan kapcsolódó turisztikai szolgáltatások valósulnak meg.

Bodrogkeresztúr Önkormányzata az egyedülálló fejlesztési projekten belül a községháza alatti pincerendszer rekonstrukciójával regionális kulturális bemutatóközpontot és rendezvénytermet alakított ki, melyet 2015. október 2-án átadóünnepség keretében nyitottak meg a nagyközönség előtt. A Keresztúri Kincsestár interaktív kiállítással várja a látogatókat a térség történelméről, természeti értékeiről, régészeti anyagairól.

Az 1918-ban, a Dereszla-domb keleti lejtőjén talált arany ékszerekből álló, i. e. 1200-as évekből származó leletanyag, a híres „Dereszla kincse” hazamegy Bodrogkeresztúrra, ugyanis annak másolata gazdagítja a kincsestárat.

A keresztúri tömlöcben

A múlt iránt érdeklődők a „Keresztúri kultúrakör” néven ismert rézkori leletanyagot is megtekinthetik a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hermann Ottó Múzeumnak köszönhetően. Ezek mellett Kunkovács László, Kossuth- és Balog Rudolf-díjas fotóművész a Bodrog folyó halászatát megörökítő fotóiban is gyönyörködhetnek majd a látogatók.

A Keresztúri Kincsestár továbbá bemutatja a falu régi börtönét, a Bodrogzug táj­védelmi körzet madár- és növényvilágát, valamint a község testvértelepüléseit is. A külföldi látogatókat tolmács­gépek segítik majd a kincsestár kincseinek megismerésében.

– Büszkék vagyunk arra, hogy ilyen gazdag múltú településen élünk – mondta Májer József, Bodrogkeresztúr polgármestere –, és arra is, hogy mostantól ezt bemutathatjuk azoknak, akik Bodrogkeresztúrra látogatnak. Remélem, minél többen állnak majd meg nálunk a jövőben, hogy a kincsestárat felkeresve maguk is megismerkedjenek egy kicsit a múltunkkal.

ÉM

Bodrogkeresztúrról

Bodrogkeresztúr a Bodrog folyó jobb partján, a Zempléni-hegységnek az Alföldre peremlépcsőkkel leereszkedő déli részén fekszik. A községtől mintegy hét kilométerre, délkeleti irányban emelkedik a közismert tokaji Nagy-Hegy, északkeletre pedig a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet terül el a Bodrog és a Tisza közötti mocsaras síkságon.

A terület geológiai felépítésében a vulkáni kőzetek játsszák a legfontosabb szerepet, mint a híres keresztúri építőkövet adó, könnyen faragható riolittufa. Lényeges talajalkotók még a pleisztocén korból származó lösz, mely mezőgazdasági szempontból jelentős, és az agyagos barnaföld, ami kiválóan alkalmas szőlőtermelésre.

A település könnyen megközelíthető a Miskolc – Szerencs – Sátoraljaújhely vasútvonalon, valamint a 37-es és a 38-as közutakon, melyek a község határában keresztezik egymást.