2015.05.25. 17:51

Újranyitna a gyár: a civilek tiltakoznak

Miskolc - Kerekasztal-beszélgetést szervezett az Észak-Magyarország a HCM tervezett újranyitása kapcsán. A civilek eljöttek.

„A célunk, hogy a cementgyárnak álcázott hulladékégetőt felejtsük el örökre” – jelentették ki egyöntetűen a Miskolci CementgyárSTOP Munkacsoport tagjai. Mint ismert: a HCM 1890 Kft. újranyitná a gyárat, az engedélyezési eljárás folyamatban van, közmeghallgatást is tartottak a témában. A civilek már ott is tiltakoztak, az egykori dolgozók azonban – a munkahelyek reményében – támogatnák a beruházást.

Aláírásgyűjtésbe kezdtek

A közmeghallgatást követően lapunk többször foglalkozott a témával, utánajártunk például annak is, hogy a gyár és a bánya területén milyenek a tulajdonviszonyok. Kerekasztal-beszélgetésünkre a tiltakozó civilek érkeztek meg (a háttérről keretes írásunkban olvashat – a szerk.), akik céljuk elérése érdekében a közelmúltban aláírásgyűjtésbe kezdtek. Kértük, mondják el, miért nem akarják, hogy újranyisson a gyár. A meghívást elfogadta F. Nagy Zsuzsanna, a csoport kapcsolattartója, Ambrus Gyöngyi, Kistokaj polgármestere, dr. Megay Róbert ügyvéd, dr. Hajas Sándor főorvos, hejőcsabai lakos és Kerek István mérnök, a tapolcaiak képviseletében.

– Egy olyan városban, mint Miskolc, amely az elmúlt években az életminőség javítását, a fenntartható fejlődést, a Greencity elveket nyíltan deklarálta, teljesen ellentétes egy korszerűtlen technológián alapuló cementgyári hulladékégetőt engedélyezni közvetlenül lakóövezet mellett. – kezdte F. Nagy Zsuzsanna. Kiemelte azt is, hogy az üzem létesítése a közelmúltban, a miniszterelnök által bejelentett új ipari park létrehozását is veszélyeztetné, hiszen a cementgyár beindulásával a környezetvédelmi felső határértékeket bizonyosan átlépjük. Így később nem lesz lehetőség olyan üzemek engedélyezésére, ahol esetleg lényegesen több embert alkalmaznának, kisebb környezeti terheléssel. A cementgyár esetünkben a lehető legrosszabb választás. 366 munkahellyel számolva nem éri meg így elpazarolni a környezetünket. Ráadásul nem történik más, minthogy extraprofit termelése érdekében a környezeti/egészségügyi terheket társadalmasítják, míg a hasznot magánosítják. Azaz az üzem nem szolgálja a 160 ezres lakosság szempontjából a közérdeket.

„A HCM által benyújtott engedélykérelemben ismertetett hulladékok együttégetésén alapuló technológia következtében garantált, hogy ellenőrizhetetlen vegyi anyagok is jutnának a levegőbe”. Kitért arra is, hogy mivel a kormány által kiemelt beruházás lett a gyár ismételt üzembe állítása, így egyszerűsített eljárásban folyik a környezetvédelmi engedélyezés, ami jóval szerényebb mélységű, mint egy részletes környezeti hatásvizsgálat.

„Abban ugyanis több szempontot és adatsort is vizsgálnak, ebben viszont szóba sem kerül például a környezetterhelés által a lakosság egészségi állapotára gyakorolt hatások elemzése” – hangsúlyozta.

„Most is szennyezett”

A kerekasztal-beszélgetésen dr. Hajas Sándor elmondta: „Miskolc és a környező települések levegője már most is a legszennyezettebbek közé tartozik az országban. A gyár beindítása ezen nem javít, sőt…”. Kifogásolta azt is, hogy a tervek szerint naponta 50 tonna gumit égetnének a gyárban, aminek következtében nagy mennyiségű nehézfém is kerül a levegőbe. „Ezek beépülnek a csontozatba, az idegrendszerben is okozhatnak elváltozásokat, nem beszélve daganatkeltő hatásukról. És ott van a dioxin, aminek mérésére, szűrésére semmit nem terveznek, miközben ez a leginkább rákkeltő anyag. Ezt nem tudjuk mérni, csak majd a daganatos megbetegedések statisztikájából” – vélekedett.

Ha már a szűrésnél tartottunk, Kerek István felhívta a figyelmünket az érvényes szabályozásra, mely szerint: „Egy adott létesítmény esetében a BAT (Best Available Technique) nem szükségszerűen az alkalmazható legkorszerűbb, hanem gazdaságossági szempontból legésszerűbb, de ugyanakkor a környezet védelmét is megfelelő szinten biztosító technikákat/technológiákat jelenti”. Mint kifejtette: „Az is előfordulhat, hogy elsősorban a gazdasági szempontokat veszik figyelembe a hatóságok…”

Kerek István azt is kifogásolta, hogy a tapolcai kőbánya megnyitásával a városrész turizmusát is veszélyeztetnék, holott a város csaknem félmilliárd forintnyi fejlesztést valósított meg az elmúlt években. És például a közelben jelenleg épülő üdülő- és lakossági szabadidőpark vendégei sem azért jönnek majd, hogy a szállítószalag zaját, a kőbánya robbantásait, a porszennyezést „élvezzék”, hanem csendre, jó levegőre vágynak. És a közeli lakóterületeken is zavaró az üzemelő szalag keltette zajterhelés, különösen éjjel. „Nem beszélve arról, ha a szalag elromlik, az utak nem alkalmasak kőszállításra, a kapcsolódó terhelés elviselésére” – fogalmazott.

„Nemcsak Miskolc gondja”

A civilek arra is figyelmeztettek, a gyár újranyitása nemcsak a környéken élők gondja, hanem egész Miskolcé és a környező településeké is. Ezt erősítette meg Ambrus Gyöngyi is: „A lakosságnak el kell döntenie, némán szívják a mérget, vagy tesznek az ellen, hogy a lakásukhoz, életterükhöz ilyen közel üzemeljen egy cementgyártással kombinált hulladékégető”. A polgármester szerint az uralkodó széljárás Martin-kertváros, Szirma, Kistokaj irányába szállítaná a port, szennyezőanyagokat, amit annak idején már megéltek és nem kérnek ismét belőle. „Magas aranykorona értékű földeken gazdaságok, turisztikai szolgáltatások működnek erre, éppen ezért aggodalommal figyeljük, mi lesz a gyár sorsa” – tette hozzá.

Dr. Megay Róbert véleménye szerint pedig a cementgyártás csak melléktermék, itt valójában a hulladékégetés a cél. A gyár történetét említve elmondta, a technológia már korábban sem számított korszerűnek, ha ezt most beüzemelik, még rosszabb lesz a helyzet. „Látni kell, hogy nemcsak kicsivel több por kerül a levegőbe, hanem komoly mennyiségben rákkeltő anyagok is” – vélekedett.

- N. Szántó Rita -

A kerekasztal-beszélgetés háttere

„Az Észak-Magyarország szerkesztősége kerekasztal-beszélgetést hívott össze a Miskolcot és a megyét jelentősen érintő HCM 1890 Kft. beruházásával kapcsolatos nézetek kicserélésére, problémák felvetésére, megoldások keresésére.A kerekasztal-beszélgetésre a sajtó meghívta a HCM 1890 Kft. képviselőjét is azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a fórumon felvetett kérdésekre szakszerű válaszokat kapnak az ott lévők, a kételyeik eloszlatására is. A beszélgetésen a HCM Kft. részéről senki nem jelent meg, a „civilek” igen. Az elhangzottak rövidített változatát közreadjuk. Amikor a kerekasztal-beszélgetésnek vége lett, az ott elhangzottak alapján írott cikket elküldtük a HCM 1890 Kft. részére, lehetőséget adva nekik is, hogy fejtsék ki álláspontjukat, illetve a kerekasztal-beszélgetésen elhangzottakat véleményezzék. Lapunk ezt is közzéteszi rövidített formájában.

Lapunk megjegyzi, hogy a kerekasztal-beszélgetésen való részvétel azért lett volna a beruházó részéről is praktikusabb, mert ott közvetlenül lehetett volna mindenre válaszolni, kialakulhatott volna egy vita, de mivel az egyik oldalon lévő felek voltak csak jelen, ezért közöttük vita nem merült fel.

Úgy gondoljuk, hogy egy ilyen nagy beruházás végrehajtói egy ilyen komoly ügyben párbeszédet is folytathattak volna az ellentétes nézeteikről.

A sajtó továbbra is rendelkezésre áll, és nemcsak üzenetek továbbítására.”