Nézőpont: Fész

Azt hiszem, itt az ideje kilépni az utolsó mohikánok állásból, és csinálni egy profilt. És használni, okkal, ésszel, mértékkel. Pásztor Attila jegyzete.Igen kedvemre való idő volt a hétvégén, bár sajnos még mindig több időt voltam a négy fal között, mint a szabadban. Vasárnap délelőtt megtörtént számomra az idei év első hivatalos „sportnapja” is: két idős, évek óta négy igen savanyú szemet hozó öreg meggyfa bánta. Korhadt már a közepe, úgyhogy a kivágási ítélet megalapozott volt. Kicsit csalóka volt a napsütés, kabát nélkül némi széllel még alakult a libabőr, de mozgásban kellemesen simogatott a tavaszi hőmérséklet. Járt a kezem mint az ipari gép, benne az ipari géppel, pillanatok alatt végeztünk, gondoltam, egy fotóval megörökítem, milyen ügyes vagyok.

Hazatérve Hédike kiskutyám ásta bele magát a faágak rejtelmeibe, hordta szerteszét, meg rágta, amit ért, most vált fogat, edzi azokat rendesen. Még egy fotó, ahogy a farka látszik ki a halomból. Aranyos. Tetszene az embereknek, mert kisállat.

Délután a buszon a megszokott kép, fülhallgató bent, szól a zene és fókusz az okosra. Egymásnak mutatják, ki mit írt a Facebookra, ki mit osztott meg, meg ilyenek. Távoli szavak ezek nekem. Bár tudom, mára a Facebook a világ leggyakrabban használt kapcsolati hálózatává vált, a felhasználóinak száma 1,23 milliárd! A teljes internetpopuláció 38 százaléka, több mint egymilliárd felhasználó használja mobiljáról a Facebookot… Olvasom, a Facebookon gyűjtenek a hajléktalanoknak lakásra, sokan jelentkeztek segíteni. Meg azt is tudom, sok hasznos dolgot nyújt, rég nem látottak találkoznak. Azt hiszem, itt az ideje kilépni az utolsó mohikánok állásból, és csinálni egy profilt. És használni, okkal, ésszel, mértékkel. Már csak Hédike miatt is, hogy lássa a világ a bajszos tacskót.

- Pásztor Attila -