2014.09.15. 20:58
Tíz éve megtalált tárogató
Szerencs - Id. Ringer István autodidakta módon lett a hangszer avatott megszólaltatója.
Szerencs - Id. Ringer István autodidakta módon lett a hangszer avatott megszólaltatója.Zemplén kulturális eseményeinek vissza-visszatérő vendége a szerencsi id. Ringer István, aki tárogatójátékával szórakoztatja a közönséget. Muzsikálását hallgatva hihetnénk, hogy a gyerekkortól folyamatos a kapcsolat a hangszerrel, de id. Ringer István – akivel a szerencsi tárogató találkozón futottunk össze – rögtön cáfol.
– Tíz évvel ezelőtt itt, a szerencsi várban egy tárogatós találkozón láttam és hallottam meg a hangszert, és akkor határoztam el, ezt nekem is meg kell tanulnom. Fiatal koromban a megboldogult emlékezetű cukorgyári fúvószenekarban klarinétoztam, de utána sokáig nem voltam kapcsolatban a hangszerrel. Azt is autodidakta módon tanultam meg kezelni, a tárogatón is a magam próbáján keresztül tanultam meg játszani. nem is nagyon van olyan zeneiskola, ahol tárogatót tanítanak, talán egyedül Óbudán, ahol a népi hangszerek között oktatják, de igyekszem az ilyen találkozókon másoktól ellesni a fortélyokat kisebb-nagyobb sikerrel.
Nép vagy nem népi?
A tárogató legközelebbi rokonának kívülről a klarinét látszik, de amennyire sok a közös vonás, annyira el is tér egymástól a két hangszer. De ha már a népi hangszerek között oktatják, felmerül a kérdés, történelmi vagy népi hangszer-e a tárogató? – Ez egy nagyon érdekes kérdés, mert tulajdonképpen egyik sem – mondja id. Ringer István. – Történetesen van egy kuruc kori tárogatóm is, ami leginkább az egykori töröksíp módosított változata. A kuruc kori tárogató egy hangolhatatlan kétnádas hangszer. Bár akkoriban a legtöbb hangszer hangolhatatlan volt és nem létezett hangszerleírás, hanem mindenki saját maga tudása és elképzelése szerint alakította ki a hangszereket. Nem azért mondják azt, hogy két dudás nem fér meg egy csárdában, mert egyik féltékeny lenne a másikra, hanem azért, mert néhány évszázaddal ezelőtt az egyik duda annyira hasonlított a másikra, mint a tyúktojás a pulykatojásra. Ha egy kocsmában vagy csárdában két dudás muzsikált volna együtt, az nem zenélés lett volna, hanem fülsértő hangorkán, mert szinte biztos, hogy nem sikerült volna a két hangszert összehangolni. A mostani tárogató pedig talán a tenorszaxofonhoz áll a legközelebb.
További részletek a keddi Észak-Magyarországban.
ÉM-BG