Nézőpont: Régen volt az Önök kérték

Itt a soha vissza nem térő alkalom: most lenne pénz itthon is a tehetségek támogatására. Kiss László jegyzete.

Egyszer réges-régen, az Óperenciás tengeren is túl, volt egyszer egy műsor a televízióban: Önök kérték. Rendszerint valahova kimentek riporterek, felvonulásokra, munkahelyekre és megkérdezték a delikvenseket: mit szeretnének megnézni a televízióban? És teljesítették a kívánságot – már ami átment a szűrőn – és ebből lett a „Műsor”. Dögletesen unalmas… Mert senki nem merte azt kérni amit valójában szeretett volna, hanem azt kérte, amiről úgy gondolta, a főnökeinek, a rendszernek, a háromperháromnak, nem tudom én kinek megfelel majd. Csak úgy sorjáztak az operarészletek, balettetűdök, Kodály feldolgozások. Semmi kabaré, vagy netán egy kis Sophia Loren dekoltázsa, esetleg Fantomas.

Ez már persze nagyon rég volt, de azért mostanában az RTL és a kormány vitája kapcsán sűrűn eszembe jut. Az szerintem minden értően olvasó embernek világos lehet, hogy ez a vita alapvetően üzleti és politikai jellegű. A kormány szeretné hátrébb nyomni a külföldi tulajdonú kereskedelmi tévét, az RTL pedig zokon véve a sajtóban elsősorban őt szíven-pénztárcán-találó különadót, egyszerre csak elkezdett oknyomozni, kormánypolitikusok után nézni, a háromlábú tehenek, meg a fogatlan tanyasi baltás rablók palettáját egyszerre csak közéleti riportokkal színesítve a híradóban. Meccs ez is, így a VB közben.

A vitában sok érv elhangzik, innen is onnan is, de egyik irányból sem cseng túl hitelesen. A kormány bizonygatja: silány műsorral tömik a kereskedelmi adók a népet, és ez ellen harcolni kell. A nép persze azt néz amit akar, egy átlagos kábelszolgáltatónál falun is száz csatorna jön minimum, van abban művészettől kezdve népdalon át a horrorig minden, a fiatalok meg ezt se, hanem az Y-al kezdődő videócsatornát. Most már nem kell szégyenkezni, az Önök kértékben mindenáron a Hattyúk tavát kérni, jöhet ami a csövön, a tányérantennán befér, óriási a választék – és még nagyobb lesz –, aki művelődni akar azt teszi, aki butulni akkor meg azt, a távirányítójával dönt. Ha az RTL hirtelen még bulvárosabb műsort csinálna, avagy épp ellenkezőleg, nyomatná a klasszikusokat, az se sokat oszt szoroz pár év múlva.

Az adóztató lendület nem falazó, hanem hasznos és valóban ésszerű indoka nem a népnevelés, meg a közteherviselés lehetne, hanem a minőségi újságírás, műsorgyártás támogatása. Ha az adóban elszedett milliárdok arra mennének, hogy tehetséges újságírók valódi, az ország közügyeit a nehezen láttatható mélységeket, hátteret elemző munkát végezhetnének, avagy olyan műsorokat is előállítanának amelyre most nem jut pénz. Higgyék el lehet abszolút magvas dolgokat is nagyon szórakoztatóan, izgalmasan, nagyon sok embert érdeklően feldolgozni – csak tehetség, pénz és idő kell hozzá. Ebből talán-talán az első még csak-csak akad itt-ott, a pénz és idő azonban nem ilyen ismérvek alapján osztatik.

Minden kulturált európai ország próbálja védeni, támogatni a minőségi újságírását, mert tudja, ha ez kihal, akkor a politika, a közügyek iránt érdeklődő és okosan mérlegelő emberek száma is gyorsan csökken. Itt a soha vissza nem térő alkalom: most lenne pénz itthon is a tehetségek támogatására, hiszen ugye most elvonjuk a pénzt a valóságshow-tól, a bugyuta vetélkedőktől, az idióta sorozatoktól. Én szóltam. Kíváncsian várom a fejleményeket.

- Kiss László -