Mert nőnek lenni jó...

Borsod-Abaúj-Zemplén - „Mert nőnek lenni jó...” – hangzik a szlogen. Nőnap alkalmából erről is faggattuk a legilletékesebbeket.„A társadalmi jelenségek egy jelentős részének van „női arca” azaz az adott nemhez tartozás sok tekintetben meghatározó lehet” – véli dr. Szabó-Tóth Kinga szociológus, a Miskolci Egyetem Szociológiai Intézetének igazgatója. Ő maga, mint nő – dolgozó nő – és mint a társadalmi jelenségek kutatója szakavatottként mondta el: kutatási eredmények mutatják, hogy például a tudományos szférában a nők karrierépítése ugyanolyan szakmai profillal is lassabb, mint ugyanabban a helyzetben lévő férfiaké.

„Meghökkentő az is, hogy egy ENSZ jelentés szerint annak ellenére, hogy világszinten a nők dolgozzák le az összmunkaidő közel kétharmadát, a világ bevételeiből való részesedésük alig egy tized és a világ javainak csak kevesebb, mint egy százada felett rendelkeznek – mutatott rá.”

Mindehhez hozzá kell tenni, hogy néhány „szenvedélybetegség” tekintetében – például a dohányzási és az alkoholfogyasztási szokásokban – a két nem közelít egymáshoz, legalábbis a fiatalabb korosztályban egyértelműen. „Hasonló szerepek, hasonló szenvedélyek” – figyelmeztetnek egyes társadalomkutatók.

Az elriasztónak ható adatokon túl azért ez a nap a nők ünnepnapja és ebből az alkalomból a leginkább érintetteket is kifaggattuk a női lét szépségéről és árnyoldalairól, munkájukról, kedvenc tevékenységükről.

Nőkről a férfiak tükrében

A megváltozó szerepek nem könnyítik meg a nők életét megyénkben sem.

Nőnap ide vagy oda, a férfiakkal kell kezdeni, mert az ő létük, cselekedeteik meghatározó befolyással bírnak a női nem életére, mibenlétére. Az utóbbi időben voltak olyan felmérések Magyarországon, amelyek kifejezetten a férfiakat, a férfiak társadalmi és családi szerepét, helyzetét vizsgálták.

Nemek közötti szerepcsere

Érdeklődésünkre dr. Szabó-Tóth Kinga szociológus, a Miskolci Egyetem Szociológiai Intézetének igazgatója Spéder Zsolt kutatásait hozta fel példaként. Ezek alapján például arra a következtetésre jutottak, hogy sokszor a férfiak tűnnek „elveszettebbnek”, a férfi szerepek terhelődnek ellentmondó elvárásokkal – magyarázta. – Kimutatták, hogy a férfiak inkább a hagyományos szerepelvárásokkal azonosulnak (a férfi a kenyérkereső, a férfi az érzelem-mentesebb szereplő), ezzel szemben a társadalom elvárásai velük kapcsolatosan megváltoztak: ez utóbbiak egyszerre tartják fontosnak a kenyérkeresetet és a gyereknevelésben való nagyobb szerepet vállaló magatartást számukra.”

Közben a női szerepek eltolódtak a férfiaké felé, azaz sok esetben például nők váltak családfenntartókká. Ez a helyzet olyanfajta frusztrációs állapotot okoz, amelynek következményei kihatnak a családokra, a női-férfi kapcsolatokra.

Már a párválasztáskor...

A Központi Statisztikai Hivatal megyénkre vonatkozó demográfiai adatai sem túl derűlátóak. A nők és férfiak száma egyre nagyobb mértékű eltérést mutat a megyében: a férfiak számában egyre nagyobb arányú csökkenés tapasztalható magas halandóság miatt. A megyében élő nők és a férfiak átlagéletkora az országos átlagnál alacsonyabb (Érdekesség, hogy a megyében az országos átlagnál magasabb a gyermekkorúak aránya – a szerk.)

A szociológus megállapítása szerint könnyebb annak a nőnek a dolga a megyében, aki 40 év alatt keres társat magának, hiszen a ebben a korcsoportban egyértelműen férfitöbblet van. Az ennél idősebb korosztályokban azonban egyértelműen több a nő, például 75 év felett a nők kétszer annyian vannak, mint a férfiak.

„A női és férfi szerepek változásával összhangban nálunk is megfigyelhető az, hogy egyre több gyerek házasságon kívül születik – hívta fel a figyelmet dr. Szabó-Tóth Kinga. – 1990-ben az újszülöttek alig 20 százaléka jött világra házasságon kívül, addig 2008-ban már majdnem a fele. És – bár a gyermeket vállaló nők nagy része a 25-29 éves korcsoportba tartozik – egyre nő a 30 év felett szülő nők aránya a megyében is...” Ez a tendencia európai jelenség is egyben és a következményei még nem ismertek igazán.

- ÉM-SZB -