Hatvan évvel ezelőtt vizsgázott

Az Borsod-Abaúj-Zemplén megyei III. osztályú labdarúgó bajnokság Miskolc Észak és Dél csoportjának mérkőzésein közreműködő játékvezetők hagyományos évzáró ünnepségén vastaps köszöntötte Hamvai Jenőt, aki hatvan esztendővel ezelőtt tett vizsgát.A 78 esztendős sportembert Geró Gábor, a városi játékvezetői bizottság elnöke köszöntötte és ajándékozta meg, majd az ünnepelt fogadta Balázs András, az MLSZ megyei társadalmi elnöke és Pecze István, megyei jb-elnök gratulációját is.

– Szalad az idő – mondta nevetve Hamvai Jenő, majd így folytatta: – 1953. február 8-án Szerencsen vizsgáztam, aztán évtizedeket töltöttem el a pályán. Nagyon sokáig számon tartottam, hogy hány találkozót irányítottam, aztán az ötven éves jubileumom után elveszítettem a fonalat, így pontos adattal már nem szolgálhatok. Az viszont biztos, hogy sok ezer nagy- és kispályás, továbbá teremfoci meccset irányítottam. A megyében szinte mindenhol megfordultam, így fújtam a sípot a diósgyőri, a kazincbarcikai, az ózdi és perecesi sporttelepen is. Többnyire megyei I. és II. osztályú találkozókat dirigáltam, valamint a Miskolc körzetben működtem. Szerettem a játékosokat és ők is kedveltek engem. Annak ellenére, hogy szigorú voltam velük szemben, ha pedig valami „baj” történt, akkor igyekeztem határozottsággal és humorral rendet teremteni. Minek köszönhetem a sport területén elért hosszú életemet? Szorgalmamnak, szerencsémnek és a sportszerű életmódomnak. Utóbbiról annyit, hogy az országos nyugdíjas sportnapokon mindig rajthoz állok atlétikában és a 100 és 400 méteres számokban szoktam nyerni.

Hamvai Jenő a nagypályás műfajban harminckét, a kispályásban pedig huszonöt esztendőt húzott le, aztán társadalmi munkásként is szolgálta és szolgálja szeretett sportágát. A játékvezetői bizottságban „csak” negyven évig volt a küldőtestület vezetője, ő delegálta kollégáit a miskolci járás, majd a körzet mérkőzéseire, de edzőtáborokat és bálokat is szervezett és rendezett. Manapság is számítanak a munkájára, kispályán zsűrizik és ha kikérik a véleményét, akkor mindenről és mindenkiről kertelés nélkül mondja el gondolatait. Mert vallja, hogy a játékvezetésben nincs helye a mellébeszélésnek.

– Szűkebb pátriánkban dr. Borosi László, Losonczy Árpád és Szkokán Zoltán voltak a példaképeim, ők sajnos már nem élnek – folytatta Hamvai Jenő. – Nagyon büszke vagyok Fábián Mihályra, aki a miskolci körzetben kezdte pályafutását és a FIFA minősítésig vitte, most is gyakran jár a Bajnokok Ligája találkozóira. Rajta kívül Puhl Sándort és Palotai Károlyt, valamint az olasz Pierluigi Collinát tisztelem a legjobban, mindhárman zseniális játékvezetők voltak.

Az ünnepelt lakása kész múzeum. Nagyon sok éremmel, oklevéllel, kupával, zászlóval és fotóval rendelkezik, serlegei között egy méteres is akad. Ereklyéi bizonyítják, hogy nem feledkeztek el róla, munkáját, igyekezetét rendre elismerték. A nyolcvan felé közelítő Hamvai Jenő manapság is lelkesen látogatja a sporttelepeket, a televízióban pedig szinte minden mérkőzést megnéz.

- Kolodzey Tamás -