Szokják a gyerekek a könyvek közelségét

Miskolc - Az ünnepvárás jegyében: karácsonyi manufaktúra a könyvtárban.“Szervusz, én Marika néni vagyok, gyere közelebb, hadd nézzelek meg magamnak! Téged hogy hívnak?”, üdvözölte az újonnan érkezett, és ezért egy kissé még elveszetten tébláboló gyerekeket Neszádeliné Kállai Mária népi iparművész, a népművészet mestere a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár gyermek termében megrendezett kézműves foglalkozáson szombaton. A kicsik a szíves üdvözlés után feloldódtak, és leültek az asztalhoz a többiek közé, hogy megtanulják a csipke és viseletkészítő iparművésztől, hogyan is kell gyöngyből angyalkát fűzni.

A megyei könyvtárba Neszádeliné Kállai Mária visszatérő vendég, mint mesélte a kazincbarcikai művészeti iskolában tanító hölgy, gyakran hívják hasonló foglalkozások megtartására. A gyerekek szemmel láthatóan legalább annyira élvezték az elfoglaltságot, mint az őket elkísérő szülik. “Az angyalka feje ez a nagyobb gyöngy lesz, aztán a szárnyát készíthetjük arany vagy fehér színű gyöngyökből is”, mondta Marika néni, majd megmutatta, hogyan kell felfűzni az apró szemű gömböcskéket a vékony rézdrótra. A kicsiknek segített édesanyjuk, de ők is együtt számolták a gyöngyöcskéket. A folyamat legvégén mindegyikük kezében ott volt a saját készítésű gyöngyangyalka.

Voltak gyerekek, akik eleinte nem nagyon érdeklődtek a gyöngyfűzés iránt, de látva, hogyan haladnak a többiek, ők is felhagytak a rajzolással és a mesekönyvek lapozgatásával, és bekapcsolódtak a közös foglalkozásba. “Arra is felkészültünk, hogy ha valaki későn érkezik, és már nem lenne idő angyalkát fűzni”, mondta Neszedeliné Kállai Mária. Ilyenkor a gyerekek ablakdíszeket hajtogathatnak színes papírból. “Ezt is nagyon szeretik, mert hamar megvan, és szép”, tette hozzá Mária.

Csarni Eszter hetedikes, ő is ott ült a kisebb gyerekek és anyukájuk közt, s szorgalmasan számolta és fűzte a gyöngyöcskéket. Mint mesélte, nagyon szereti a hasonló programokat, ezért amikor csak teheti, részt vesz a kézműves foglalkozásokon.

A kézműves foglalkozásra folyamatosan érkeztek szüleikkel a gyerekek, akik míg arra vártak, hogy felszabaduljon egy-egy hely a gyöngyfűzőasztalnál, levettek a polcról egy-egy mesekönyvet, amit vagy maguk lapozgattak, vagy szüleik olvastak nekik belőle, így nem csak a gyöngyangyalka vagy a színes papírból készítendő ablakdíszek elkészítését tanulták meg, hanem azt is, hogy milyen jó, ha van az ember keze ügyében egy jó könyv, amibe bármikor bele lehet lapozni.

ÉM-SZP