Még száz évet a drótgyártásban!

Miskolc - Megalakulása 100. évfordulóját ünnepli ezekben a hetekben a jelenleg cseh tulajdonban lévő Miskolci Drótgyár.Bár jelenleg D&D Drótáru Zrt. a neve és a társaság a csehországi Trinecké Zelezárny acélmű leányvállalata – egyben a Moravia Steel cégcsoport tagja –, mégiscsak tény, hogy egy évszázaddal ezelőtt kezdte meg működését a Miskolci Drótgyár, amely talán leghosszabb ideig a December 4. Drótművek nevet viselte. Jelenlegi cseh tulajdonosa sem feledkezett meg a jeles évfordulóról és e hónapban 21-én – ahogy Kőszeghy Albert, az igazgatóság elnöke fogalmazott: „az évfordulóhoz méltó, de nem hivalkodó körülmények között” – megünneplik a drótgyári centenáriumot. Vendégül látják a volt dolgozókat, a partnereket, a térség gazdasági, társadalmi vezetőit, nyílik egy kiállítás is a gyár területén és egy a száz év történetét feldolgozó könyv is megjelenik.

A D&D Drótáru Zrt. és elődvállalatai tehát az 1912-bent történt alapításuk óta gyártanak acélhuzalt. A gyár termékeinek legfontosabb felhasználója ma is az építőipar. A feszítőhuzalok és pászmák vasbeton szerkezetekbe kerülnek beépítésre, olyan helyeken, ahol nagy távolságokat kell áthidalni, nagy terhelést kell elviselni.

Saját alapanyagbázis kellett

Tavaly év elején vált biztossá, hogy a D&D-vel korábban is alapanyagellátó kapcsolatban lévő Moravia Steel cégcsoporthoz tartozó cseh Trinecké Zelezárny (Trineci Vasművek) vásárolhatja meg a drótgyárat. A D&D akkori paraméterei szerint is évente akár 100 ezer tonna acélhuzalt és kötelet is képes gyártani, és termékei 80 százalékát külföldön értékesíti és a Trinecké Zelezárny egyik kereskedelmi partnere volt.

A D&D Drótáru Zrt. igazgatósági elnöke, Kőszeghy Albert szerint is azért volt mindegyik fél számára hasznos a miskolci gyár megvásárlása, mert a tranzakció létrejöttéig ez volt az egyetlen olyan drótgyártásban érdekelt társaság Európában, amely nem állt semmiféle tulajdonosi, résztulajdonosi kapcsolatban alapanyaggyártóval, azaz óriási volt a kiszolgáltatottsága és – nem mellékesen – a többletköltsége. (A fő alapanyag beszállítója 2009-ben a Moravia Steel volt a D&D-nek – a szerk.) „Ma már teljes a vertukim, azaz a vasérc kibányászásától kezdve az acélgyártáson és a buga előállításán át egészen a Miskolcon előállított késztermék értékesítéséig lényegében uzleti partnerekkel egyutt egy kézben van minden, így sokkal költséghatékonyabb a termelés” – foglalta össze az igazgatósági elnök.

Jelen az európai piacon

Kőszeghy Alberttől megtudtuk azt is, hogy amióta működtetik a drótgyárat, sikerült stabilizálni a termelést és mintegy 120-130 dolgozó számára biztosítani a munkahelyet. Ennek a műveletnek a folytatása a terv az elkövetkező 3-4 esztendőre is, hiszen az európai gazdasági környezet azért óvatosságra inti a fejlesztésekben, beruházásokban gondolkodókat. A D&D termékei 20 százalékát értékesíti a magyar piacon – stabil vevőkörük alakul ki, a „maradék” 80 százalék külföldre vándorol. Jelen vannak a Benelux piacon – az a legtávolabbi piacuk (bár az elnök elmondta, hogy tavaly volt két szállítmányuk Suriname-be, mert kifizetődő volt a tranzakció – a szerk.) –, és a kozép-kelet és nyugateurópai országokban megfelelő vevőkörük van. Újdonságnak számít ebben romániai piac, ahol mostanában nyernek teret.

Érdeklődésünkre az igazgatósági elnök elmondta, hogy nem jelent konkurenciát a Miskolci Mechatronikai Ipari Parkban drótgyárat építő Gustav Wolf megjelenése, amely számukra közömbös, a város gazdasági fejlődése szempontjából persze egyértelműen jó dolog.

Azt ma még nem lehet megmondani, hogy van-e újabb száz éve a Miskolci Drótgyárnak, de a jelenében benne van az, hogy még hosszú időn át stabil szereplője lehet a kontinens acélpiacának.

ÉM-SZB