ÉM-kerekasztal: a civil szolgáltató központról - Folyt. köv.: szeptember végén

Borsod-Abaúj-Zemplén - A Nyilas Misi Alapítvány, mint a szolgáltató központi pályázat győztese, nyitott a jó ötletekre.Megyénkben a civil információs központ pályázatának győztese a Nyilas Misi Alapítvány lett. Így az újabb, keddi civil ÉM-kerekasztal témájául is ez szolgált: megtudni, milyen tervei vannak a nyertesnek.

„Korai még...”

Szabó Sándor, a Nyilas Misi Alapítvány kuratóriumi elnöke előrebocsátotta: kicsit korai még a központról beszélni, hiszen még nem indult be a tevékenységük, épp csak a pályázati eredmény kihirdetésén vagyunk túl, s meg kell várni a második fordulót is. Terveztek egy nyilvános sajtótájékoztatót, de csak szeptember végére. Alapítványáról elmondta: 12 éves múltra tekint vissza, s hangsúlyozottan egyházi civil szervezet - ebből következően felelősnek érzik magukat azért, hogy az egyházi és világi közösségek, az egyházi és világi civil intézmények és szerveződések képesek legyenek egymást elismerni, együtt dolgozni. Egyik fő célkitűzésük az ifjúsági központ létrehozása volt, amely Nyilas Misi Házként működik a Kossuth utca 15. szám alatt (amely mint objektum alkalmas civil információs központnak is), változatos programokkal. Tevékenységüket számos országos és helyi elismerés fémjelzi. Nyertes pályázatukat pedig maga Balog Sándor miniszter magas színvonalúnak minősítette. A kuratóriumi elnök kijelentette: szándékuk, s egyben pályázati feltétel is a civil szféra összefogásán túl a közigazgatással és a gazdasági szférával való együttműködés, továbbá határon átívelő terveik is vannak.

Segítenek benne

Az alapítvány munkatársa, Palik Zoltán azzal egészítette ki: a pályázható keretösszeg (35 millió forint) kevés - ennyi jut a hálózaton belül minden centrumnak, holott a megyék nagysága, és a hozzárendelt feladat sem egyforma. Itt 15 kistérséget és 358 települést kell a szolgáltatással lefedni; el kell érniük a megyében működő csaknem 4 ezer civil szervezetet (1454 alapítványt és 2111 egyesületet), a velük kapcsolatban álló önkormányzatokat, kormányhivatalokat és gazdasági szereplőket. Ennek érdekében évente legalább 3 alkalommal kell megjelenniük minden kistérségben, évente legalább 100 ember számára kell szervezniük képzéseket, s legalább 825 órában biztosítaniuk többek között jogi, gazdálkodási, pályázati, tanácsadást. Mindezt egyedül nem is tudják teljesíteni, ezért legalább 30 szervezettel kívánnak együttműködési megállapodást kötni.

Ennek kapcsán Szabó Sándor kiemelte: az új Civil Törvény nyomán minden civil szervezetnek fel kell mérnie, társadalmi támogatottsága és közhasznossága tükrében, hogy milyen a közhasznossági státusza. E döntési folyamatban, a kompetenciák végiggondolásában is számíthatnak a központ segítségére.

ÉM-SzK

Akár a törvényt is módosíthatják

Már ezen a megbeszélésen is felmerült: magával a Civil Törvénnyel sem mindenben elégedettek a civil szervezetek. Erre válaszul jelentette ki Palik Zoltán, hogy a támogatónak egyenesen elvárása, hogy a hálózat vegyen részt az alulról jövő javaslatok továbbításában, amelyek törvénymódosításokat eredményezhetnek. Így a központ az ilyen javaslatokra is nyitott...

RÉSZTVEVŐK

Magyar Történelmi Nemzetőr Szövetség: Stern László; Szimbiózis Alapítvány: Jakubinyi László és Cselényi Nóra; Ökológiai Intézet: F. Nagy Zsuzsanna; Recik Alapítvány: Kalász Ágnes; Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület: Palik Zoltán; Magyar Cserkésszövetség: Jernei Péter; Miskolc Város Közoktatásáért Közalapítvány: Jancsó Imre; Csend Hangja Alapítvány: Mészáros János Tibor; Miskolci Önkormányzat civilreferense: Csapó Barbara; Rózsa Edit mint a Nemzeti Kultúrális Alap Kultúrális Bizottságának tagja; az Észak-Magyarország részéről Pap Gyula szerkesztő