Autistaként él egy lakóotthonban, de a rajza feljutott a Himalájára

Miskolc - „Boukhezer Amine vagyok, Algériában születtem, Afrikában van. Téged hogy hívnak, hol születtél?” - így indítja a beszélgetést a fiatalember velem és a fotós kollégámmal is. Megtudván a helységneveket, nyomban elhelyezi képzeletben a térképén, közli a körülbelüli irányokat és távolságokat is Miskolchoz képest. Sikerül visszakanyarodnunk őhozzá.

Megtudjuk, 1988. április 27-én született, apja mérnök, anyja fényképész. („Volt, már nyugdíjasok.”) - 1997. január 13-án (Amine minden időpontot pontosan jelöl) úgy döntöttek, hogy Magyarországra költöznek.

- A szüleim itt akartak élni, mert én autista vagyok, és Algériában nem volt speciális iskola és autistáknak lakóotthon. Budapesten laktunk, de nekem 2009-ben itt találtak helyet, a miskolci lakóotthonban. Kéthetente járok haza - meséli. Azt is elmondja: ő azon kevés autisták közé tartozik, akik írni és olvasni is tudnak, ráadásul ő nagyon könnyen tanulta meg. Ám ezen kívül is van néhány „specialitása”.

- Te Katalin vagy, április 30: Katalin, Kitti, november 25: Katalin, Katinka...

A lakóotthonban az autisták napirendjét a naptárban általában ábrákkal jelölik, a néhány kivételnek, aki olvasni tud, napra, órára lebontva beírják a teendőket. Csakhogy Amine előtt annyit volt a naptár, hogy ő közben azt is megtanulta, melyik névhez milyen nap tartozik, és fordítva. A másik szenvedélye a térképrajzolás. Másolni szokta a világtérképet, eközben agyába véste az összes ország nevét, a hozzájuk tartozó fővárossal. Magyarország megyéit, városait is mind ismeri, el tudja helyezni, sőt a falvak egy részét is.

- Én nem jártam a Himaláján, de szerettem volna, ha a világtérkép, amit én rajzoltam, eljut oda. A Himalája Ázsiában van - szögezi le.

Amine-t a rajztanára és az anyukája kivitte a Ferihegyi repülőtérre (most már Liszt Ferenc repülőtér, pontosít), s a Himalájára induló hegymászó csoportot megkérték arra, vigyék magukkal, s helyezzék el megcélzott csúcson a fiú térképét. S így is lett.

- Tetszettek nekik a rajzaim - szögezi le Amine.

Amine korábban több sportágat is űzött: judó, görkorcsolya, pingpong, úszás, futás. Speciális versenyeken sok érmet szerzett. A következő speciális olimpián szeretne elindulni futásban és úszásban. Leghőbb vágya azonban nem ez.

- Én autista vagyok, nem szeretem, de elfogadom. De meg szeretnék gyógyulni. Tudom, hogy most ez nem lehetséges, mert az orvosok még nem találták meg azt a gyógyszert, amivel meg lehet gyógyulni belőle. De ha lesz megfelelő gyógyszer, akkor szeretnék egy rendes lakást, feleséget, gyerekeket, egy fiút és egy lányt is. Akkor már szerelmes is lehetek. Addig nem szabad, mert autista vagyok.

- Szalóczi Katalin -

Korábbi cikkünk:

Miskolci autista rajza a Himaláján

Miskolc – A Szimbiózis Alapítvány által működtetett Baráthegyi Majorság lakóotthonában él egy autista fiatalember Boukhezer Amine.