2011.11.18. 11:16

Patikamérlegre tett magyar gazdaság

Miskolc - Súlyos örökségről, nehézségekről, kitörési lehetőségekről is beszélt az MKIK elnöke.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (MKIK) nem kell megtagadnia korábbi állításait, sem pedig előrejelzéseit bocsátotta előre dr. Parragh László, az MKIK elnöke. Felsorolta azon elvárásokat, amelyeket következetesen, az ezt megelőző kormányok idején is hangoztattak. Mérföldkőnek nevezte a Fidesszel 2010 februárjában kötött megállapodást, amely utóbb a kormányprogram részévé vált. Kijelentette: ami most történik, az végre azon pálya mentén halad, amit ezek alapján jelöltek ki. Ezek közül kiemelte a valós szerkezeti reformokat, amelyek érintik az önkormányzati rendszert, az oktatást (beleértve a szakképzést, a felnőttképzést, a felsőoktatást), az egészségügyet, a nyugdíj- és adórendszert, valamint az érdekegyeztetés elavult rendszerét. Megjegyezte, hogy a mindennapok szintjén minden változás komoly ellenállást vált ki, még azok körében is, akik elvileg egyetértenek vele. Pedig a kormányakarat elszabotálása a jövőt veszélyezteti.

Kitörési pontok

- Ami zajlik a rendszerátalakításokban, az a gazdaságnak elemi érdeke, mi követeltük ezeket. Tisztában vagyunk azzal, hogy turbulencia nélkül nem megy, komoly turbulens időszak előttt áll az ország. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a költségvetési egyensúly makrogazdasági alapérdek, de ennek az egyensúlyank a megteremtése már most nagyon komoly károkat okoz a reálgazdaságban, igen jelentős költségeket generál a gazdasági szereplőknél. Az erőforrásaink elfogytak, így ha ezek az átalakítások nem tudják fenntarthatópályára állítani a magyar gazdaságot, akkor igen nagy bajnak nézünk elébe - jelentette ki.

A kamara elnöke kiemelt feladatként említette a vállalati finanszírozást, a kereskedelem fejlesztését, továbbá a felnőttképzést.

– Ez az egyik kitörési pont a foglalkoztatáshoz. Közel egymillió ember van, aki kora és fizikai állapota szerint képes lenne munkavégzésre, ugyanakkor hatékony képzés nélkül erre nem alkalmas - jelentette ki.

Mit mutatnak a görbék?

Több grafikon elemzésével igyekezett megvilágítani a magyar gazdaság helyzetét dr. Parragh László. Például azt is szemléltette, melyik ország politikai elitje miként kezeli a válságot. A GDP alakulását követő grafikonon jól mutatta, hogy 2008 őszén az uniós átlaghoz képest Magyarország lényegesen nagyobb mértékben esik vissza, azonos mértékben a német gazdasággal, ám a fordulóponthoz elérve látszik, hogy a német gazdaság jóval dinamikusabban tudott reagálni a válságra. Megállapítható a kilábalást nézve: a magyar és a német gazdaság növekedése között egyre erőteljesebben nyílik az olló, (korábban a német gazdaság húzott bennünket, amelynek egyik oka a technológiai leszakadás.

– Márpedig ha leszakadunk a német gazdasági dinamikáról, az a jövőre nézve súlyos következményekkel jár - figyelmeztetett az elnök.

Egy másik összehasonlításból az derült ki, hogy hazánk a visegrédi négyek közül az az ország, ahol az adók és járulékok mértéke messze a legmagasabbak.

A kilátásainkról szólva dr. Parragh László leszögezte: minden feszültség ellenére végre kell hajtani a kormányprogramot, át kell alakítani a gazdaság körüli struktúrákat, s azokat fenntartható pályára kell állítani. Mint mondta, komplex programokra van szükség, de olyanokra, amelyeket végre is hajtunk.