Máshol sem könnyű a parkolás

Debrecen - A problémák ugyanazok, a megoldásokban is hasonló irányokat látni.

– Míg régen egyszerűen arról szólt a parkolás, hogy el kellett helyezni az autókat és erre egyre nagyobb létesítményeket építettek, ma sokféle szempont érvényesül, például fontos, hogy a várakozóhelyhez közel legyen a tömegközlekedési megálló. Az autók nem tűntek el, csak máshol vannak – mondta Tóth József, a Hungaropark – Magyar Parkolási Szövetség (MPSZ) elnöke a szervezet debreceni, 25. szakmai fórumán november 10-én a Best Western Kálvin Hotelben. Az elnök „180 fokos fordulat az európai parkolásban” című előadásában az Európai Parkolási Szövetség (EPA) nemrég Torinóban megtartott konferenciáján elhangzott egyik beszámolót tolmácsolta a hazai szakemberek részére.

Több példán keresztül mutatta be, hogyan kezelik az európai nagyvárosok a parkolás kérdését. Így az amszterdami rendszert, ahol mozgó ellenőrök fotók alapján szűrik ki a szabálytalankodókat. Hasonlóval Salgótarjánban is próbálkoztak, sikertelenül – jegyzete meg Tóth József.

– Terjednek a billentyűzettel ellátott parkolóórák, hogy a rendszámot is rá lehessen írni a jegyre a hatékonyabb ellenőrzés kedvéért. Londonban sok automatát feltörtek, ezért ott már nincs készpénzes parkolásidíj fizetés. Mobil díjfizetés terén mi sem vagyunk lemaradva Európától – tette hozzá.

Párizsban az elmúlt időszakban 14 ezer parkolóhelyet szüntettek meg és az ingyenesek 95 százalékát fizetőssé tették. Közvetvetve kapcsolódik a témához az a jó gyakorlat, hogy Londonban az idősek és rászorulók ingyen utaznak a tömegközlekedési eszközökön, jogosultságukat egy elektronikus kártyával igazolva – említett néhány érdekességet Tóth József.

A parkolási szolgáltató cégek a nyereségből általában csak néhány százalékot kapnak, a városok mind többet forgatnak vissza fejlesztésbe, akár kerékpárutakéba. Barcelonában – az európai nagyvárosok közül elsőként – a nyereség 100 százalékát kerékpáros programra költötték.

– Az autósok nem csak nálunk állnának bárhova, fűre, járdára, fa tetejére; ez mindenhol így van. Párizsban 325 ezer parkolásgátló oszlop van, hogy elzárja a járdát a négykerekűektől – mondta az MPSZ elnöke. Eredményes lehet az is, ha az autó- és kerékpársávokat, sétatereket egymástól csupán az útburkolat eltérő anyaga, mintázata, felfestése választja el egymástól.

Úgy véli, e téren megint csak nem vagyunk lemaradva, éppen Debrecenben látni rá példát.

– Európa-szerte megfigyelhető az a változás, amit a budapesti Váci utca is mutat: jónéhány évtizeddel ezelőtt sétálóutca volt, majd autók jártak ott, most megint csak sétára használják – utalt a régi állapotokhoz való visszatérésre.

– A parkolásnak új imázst kell találni, mert most nagyon rossz a megítélése – mondta

Devecz Miklós előadásában, melyben a Holland Rotterdami Erasmus Egyetem kutatását ismertette.

– Az ehhez kapcsolódó problémák mindenhol ugyanazok, például mindneütt komoly gond a bliccelés. Az autós fejsőtehénnek érzi magát, a parkolást „kényszervásárlásnak”, ahol a semmiért kell fizetnie. A kereskedők azt gondolják, ingyenessé kéne tenni a parkolást, hogy az üzletek forgalma fellendüljön. A politikusok leginkább szavazatszerzésre használnák a témát, javaslataikban gyakran mellőzve a józan észt. A rendeletalkotók pedig szabályozással megoldandó porblémának látják – sorolta a közlekedési szakember. Hozzátette: azért rossz a parkolás megítélése mert minden szereplő keveset tud róla, nem ismeri a rendszer működését. – Újra kell gondolni, tervezni és egy nagyobb egész részeként bemutatni – összegezte.

HBN-SzT