A munkáltató felelőssége a jövedelem letiltás során

Miskolc - Az esedékességig nem rendezett adófizetési kötelezettség esetén, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a hátralékos adózókkal szemben rövid időn belül megindítja a végrehajtási eljárást. Ha a késedelemben lévő magánszemély rendszeres jövedelemmel, egyéb járandósággal (munkabér, illetmény, munkadíj, egyéb díjazás, juttatás, nyugdíj) rendelkezik, az adóhatóság az adótartozást elsősorban ennek a letiltása útján szedi be.

A bírósági végrehajtásról szóló törvényben szabályozott letiltás során az adóhatóság a jövedelmet folyósító szervezetet vagy személyt hívja fel – az adós egyidejű értesítése mellett – a nettó jövedelem 33%-ának (többszörös letiltás esetén legfeljebb 50%-ának) az adótartozás megtérüléséig történő rendszeres letiltására. A nettó jövedelemnek csak a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét (jelenleg 28 500 Ft) meghaladó része vonható letiltás alá. Nem lehet az adótartozás behajtása érdekében letiltás alá vonni a baleseti járadékot, a táppénzt, a gyermekek nevelését támogató juttatásokat (pl.: gyes, gyed, családi pótlék, nevelési segély stb.), a munkanélküli segélyt, valamint a gondozási, ápolási díjat, a segélyeket. A jogalkotó ezáltal az alacsony, illetve a célzott támogatásként juttatott jövedelemmel rendelkező adósok létfenntartását kívánja biztosítani. A jövedelem típusok minősítése, a tényleges számítások elvégzése és a megfelelő visszajelzés megtétele a kifizetőhely feladata.

A letiltással kapcsolatos munkáltatói kötelezettségeket részletesen szabályozza a jogszabály, amelynek betartását a NAV végrehajtói a munkáltatónál a helyszínen is ellenőrizhetik. Ebbe beletartozik a munkáltatói visszaigazolás határidőben történő visszaküldése, a munkavállaló értesítése a letiltásról, a levonás szabályszerű kiszámítása és a levont összegek átutalása. A szabályok megsértése esetén az adóhatóság határozattal kötelezheti a kifizetőt a levonni, átutalni, megfizetni elmulasztott összeg erejéig az adótartozás megfizetésére.

Fontos tudni – és ez gyakran elkerüli a munkáltatók figyelmét –, hogy korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét. Vagyis az e feletti nettó összeg teljes egésze letiltandó.

Gyakori hiba a munkáltatók részéről az ún. levonási sorrend figyelmen kívül hagyása is. A törvény a jövedelmek többféle követelés fejében történő letiltásakor fontossági sorrendet határoz meg. Eszerint az adó- és járuléktartozások megtérülését a tartásdíjak után, de az egyéb tartozások (mint pl. közüzemi díjak, vagy hiteltartozások) előtt kell biztosítania a munkáltatónak függetlenül attól, hogy melyik letiltás érkezett korábban.

A munkáltatói felelősség megállapításával szükség szerint, de egyre gyakrabban és hatékonyabban él az adóhatóság. Ha a kifizető egyáltalán nem, vagy nem a jogszabályoknak megfelelően teljesíti a letiltással kapcsolatos kötelezettségeit, ellene szintén végrehajtás indul, amely során valamennyi végrehajtási cselekmény alkalmazható, többek között hatósági átutalási megbízás foganatosítása, ingóságok, ingatlanok, követelések, lefoglalása és árverezése.

- Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatósága -