Kevesebb csecsemőhalál

„Annak ellenére, hogy a megyében a 80-as évek elejétől számítva, mintegy negyedére csökkent a csecsemőhalandóság, egészen az elmúlt évig jelentősen meghaladta az országos átlagot” – mondja Dr. Barkai László, intézetvezető egyetemi tanár, gyermekszakfőorvos. Jónéhány „leg” jellemezte a helyzetet az utóbbi két évtizedben, többek között itt volt a legnagyobb népességszám csökkenés, a legmagasabb a termékenységi ráta, a legtöbb fiatal anya itt szült és legtöbb gyermek a megyében született házasságon kívül.

„Ezek a mutatók önmagukban is előidézhették a negatív képet, de ehhez még hozzájöttek az ellátó rendszer hiányosságai” – fejti ki a professzor. Máig gond a születés előtti genetikai szűrés hiánya, a születést követő úgynevezett „in utero” szállítás megoldatlansága. Korábban közrejátszott a betöltetlen vegyes háziorvosi praxisok és védőnői körzetek magas száma.

Fordulópont: 2010

Az ÁNTSZ adatainak összegzése nyomán látható, hogy a tavalyi évben megfordulni látszik az eddigi trend – hívja fel a fi gyelmet a szakfőorvos. Elsősorban a Miskolci Egyetemen és a megyei kórházban beindított képzési rendszernek köszönhetően, feltöltődtek az üres körzetek, javult az ellátó rendszer színvonala. Az egyetemről kikerülő jól képzett nem orvos egészségügyi dolgozók, védőnők munkába állásával számos területen előrelépés történt. Így a megyében egy év alatt mintegy 35 százalékkal csökkent a csecsemőkorban elhaltak száma.

Figyelemre méltó az egyes kistérségek közötti különbség. Míg Miskolcon az 5 ezrelék körüli átlag maradt, például Edelény, Kazincbarcika, Ózd körzetében közel felére csökkent és még kedvezőbb a Tiszaújváros, Mezőcsát, Mezőkövesd térség, ahol a korábbi egynegyede a csecsemőhalálozási arány. Encs, Abaúj-Hegyköz és Szikszó térségében egyelőre javulás nem mutatkozott. „Az oktatás, továbbképzés következetes továbbvitelével és a technikai körülmények javulásával – mely a Csillagpont-kórház projektben adott – tovább javulhat az arányszám” – összegezte a szakember.

- ÉM-PGY -