Hallgatóvá fogadták a gólyákat

A világ első mérnökiskolájában, a Miskolci Egyetemen szombaton megnyitották a tanévet. Az ünnepélyes szenátusülésre csak néhány elsőéves hallgató és szüleik voltak hivatalosak, valamint több nemzetközi és hazai campus vezetői. Előtte azonban mind a négyezer elsőévest az intézmény hallgatójává fogadták a karok dékánjai. A négyezer közt volt Timkó Renáta is, aki szombat délelőtt barátnőivel üldögélt az egyetem főbejárata előtti szökőkútnál. Ünneplőben, túl a hallgatóvá fogadáson és az első egyetemi élményeken. Épp arról beszélgettek, milyen lesz az idei tanév, mire számíthatnak.

„Fura érzés volt, mikor kezet fogtunk a dékánnal, és így már hivatalosan is az egyetem diákjai lettünk – kezdte mesélni. – De nagyon ünnepélyes volt, és biztos, örök élmény marad.”Az évfolyamtársak közül már sokakat ismerünk – folytatta -, hiszen a gólyatáborban már találkoztunk, összebarátkoztunk. Azt tehát már tudom, hogy jó társaságban leszek – tette hozzá. De a tanulástól tartok egy kicsit, biztos, keményebb lesz, mint a középiskola, új módszerekkel kell megismerkednem, például a vizsga is újdonság lesz – mondta.

Felnőttes, jó…

Boros Tekla közgazdász lesz, ha „nagy” lesz, de egyelőre ő is az első évét kezdte meg a miskolci campusban. Őt a turizmus érdekli, távlati célja, hogy szállodát nyisson. Azt reméli, a Miskolci Egyetemen szerez majd annyi tudást, hogy megvalósíthassa álmait. A gólyatáborban ő is sok új embert ismert meg, akik – összegezve – jófejek – mondta. A társaság tehát jó, reméli, a tanulással sem lesznek gondok – tette hozzá. S, hogy milyen érzés egyetemistának lenni? Felnőttes, jó, egyelőre fura itt mászkálni az egyetemi épületek között – válaszolta.

Kádas Dalmának már nem újdonság az egyetem, hiszen harmadik éve tanul a miskolci jogi karon. Mire számít az idén? Évről-évre nehezebb – felelte. Ennek ellenére azonban várta az új tanévet, azért, hogy találkozhasson a barátokkal, hogy újra élvezhesse a napi hajtást, ami néha ugyan megterhelő, de, ha nincs, hiányozni tud – fogalmazott.

Elmesélte azt is, hogy őt korábban Szegedre is felvették, de a Miskolci Egyetem mellett döntött. Nem bánta meg, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint egy nyári élménye: „Szegeden jártam nyáron, a város gyönyörű, és elgondolkodtam, hogy annak idején jól döntöttem-e. Arra jutottam, igen, mert Miskolcon olyan hagyományok vannak, amelyek kevés más egyetemen az országban.” Az itteni egyetemi élet, a szakestek egyedivé teszik az itteni diákéveket, és összekovácsolják a társaságot – mondta.