2010.09.11. 13:58
A skanzen nyolcadik csodája
<p>Erdőhorváti - Három Erdőhorváti házat is elvittek a szentendrei skanzenbe.</p>
A szentendrei skanzen Észak-magyarországi falu tájegységében, amelyet a helyiek a skanzen nyolcadik csodájaként emlegetnek, három Erdőhorvátiból származó épület is található. A legutóbbit a közelmúltban avatták, amikor átadták a területet a látogatóknak.
Megvették, szétszedték
– Az első házat 1962-ben vitték el a faluból – mondja Soltész Árpád, Erdőhorváti polgármestere. – Aztán negyvenöt évig nem történt ilyen jellegű akció, majd ismét eljöttek hozzánk a néprajzosok. Jártuk velük a falut, aztán mutattunk nekik egy bádoggal bevont, elhagyatott épületet. Kérdeztük, érdekli-e őket. Azt mondták, nézzük meg. Megnézték és már meg is vették. Darabokra szedték, megszámozták a darabokat, elszállították és Szentendrén újból összeállították.
Elmondani egyszerű, megvalósítani már annyira nem könnyű, hiszen egy ilyen jellegű házszállítás rendkívül aprólékos munkából áll. Természetesen akármilyen ház nem felel meg arra, hogy bemutassák a skanzenban. A megvásárolt elhagyatott és elhanyagolt házak mindegyike kőalapra épített faház volt, szalmatetővel. A faluban érdeklődve megtudtuk, ezek voltak az utolsó ilyen jellegű házak, aki tehát ennek a tájegységnek a korábbi építészeti kultúrájára kíváncsiak, azoknak el kell látogatniuk Szentendrére.
Ingyenes belépés
A hírek szerint érdemes is, hiszen az Erdőhorváti önkormányzat a napokban kapta meg azt a levelet, amelyben arról értesítették a helyi önkormányzatot, hogy azok a települések, amelyek házat, vagy épületet adtak a skanzennak, azok kedvezményt kapnak.
– Pontosabban nem mi, hanem a település lakói – teszi hozzá Soltész Árpád. – Ez azt jelenti, hogy azoknak a településeknek a lakói, akik házat adtak a múzeumnak, 2010-ben ingyen léphetnek be a skanzen területére. A megyéből a következő települések érintettek ebben az akcióban: Csobád, Emőd, Erdőhorváti, Filkeháza, Füzérradvány, Perkupa, Regéc, Szendrő, Szomolya.
- ÉM-BG -
Az Észak-magyarországi falu tájegység |
Az új tájegység az Ipoly és a Bodrog közötti terület hagyományos népi építkezését, életmódját mutatja be. 12 lakóház és 26 melléképület magasodik majd itt, közel 5000 eredeti műtárggyal. A tájegység a mai Heves, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplénés a történeti Hont, Gömör és Kishont megyéket felölelő táj kultúrájának lenyomata. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum életében először illesztettek egy határon túli, Szlovákiából származó magyar épületet egy meglévő tájegységi koncepcióba. Az Észak-magyarországi falu tájegység az Ipoly és a Bodrog közötti, folyók által szabdalt hegyvidéki terület 19-20. századi paraszti kultúráját mutatja be mind építészet, mind lakáskultúra vonatkozásában. A tájegységben felépítettek egy római katolikus haranglábat Debercsényből, egy római katolikus kiskápolnát Kisgömöriből és egy görög katolikus, kőből faragott útmenti feszületet Regécről. |
Az észak-magyarországi falu épületei |
Barlanglakások Hadas telek: lakóházak: domaházi, márianosztrai, karancskeszi épületek pajtával, istállóval, kamrával, disznóóllal. A novaji lakóház a telken istállóval, disznóóllal. Kisnemesi lakóház Nemesradnótról, a telken olajütővel. A perkupai lakóház kőcsűrrel és istállóval, disznóóllal. Az erdőhorváti lakóház (I.) Erdőhorváti lakóház (II.) istállóval és disznóóllal Filkeházi lakóház sokszögű csűrrel, méhessel, aszalóval, kétkarú kenderkalapáccsal, disznóóllal, szénatárolóval. Cselédház Alsóvályról. A már említett csűröskerten kívül megjelenítjük a présházas lyukpincéket és a présház nélküli lyukpincéket is |
