Az év hala

Ezüstös pikkelyű, őshonos halunk

neve onnan ered, hogy lekerekített orra,

akár a

nyúlé, kissé ráborul

alsó állású

szájára.

A Pireneusoktól

Kelet-Szibériáig

megtalálható, de nagyobb számban

csak az

élénkebb sodrású,

dombvidéki patakokban és folyókban

él. Tavainkban és

alföldi folyóinkban hiába

keressük, ugyanis

szaporodásához

kavicsos-sóderes aljzatot igényel, ahol

fejlődő ikráira

folyamatosan

oxigéndús vizet szállít a

sodrás.

Még nem számít ritkaságnak

az igényeinek megfelelő

élőhelyeken, de az

áramláslassító

duzzasztók építése

és a vízfolyások fokozott

szennyvízterhelése veszélyezteti.

Erre is tekintettel a nyúldomolykót

2009-ben a nem halászható

(horgászható) halfajok közé

sorolták, 2010-ben

pedig várhatóan megtörténik

védetté nyilvánítása

is.